Kelet-Európa a világelső a piacok között

A londoni gazdasági napilap elemzése szerint a kelet-európai piacoknak az adott felhajtóerőt, hogy a térségi kormányok eltökélték magukat a közfinanszírozás rendbetételére, azzal együtt is, hogy ehhez esetenként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét veszik igénybe. Az olyan euróövezeti tagállamokkal ellentétben, mint Görögország – amelynek kötvénypiaca a múlt héten összeomlott -, a befektetőkre jó benyomást tettek a térség erősebb piacai, például Lengyelország, de azok is – köztük Magyarország és Lettország -, amelyeket az IMF karolt fel – áll a Financial Timesban. Shahin Vallee, a BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci stratégája azt mondta a lapnak, hogy “a történet a közfinanszírozásról szól … ha összehasonlítjuk Görögországot és Magyarországot, akkor Magyarország a biztonságosabb tét”. Ezt a véleményt pontosan tükrözik a piaci kockázatárazási folyamatok.

Kockázatok a földrajz szerint

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision heti összesítése szerint a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása a múlt héten abszolút rekordot döntött az euróövezet egészének eddigi történetében: a görög CDS-díjszabás járt 420 bázispont felett is; múlt csütörtökön például 422,5 bázispontos eddigi csúcsán zárt. Ez a CDS-díjszabás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente több mint 422 ezer euró díjat számítanak fel az irányadó ötéves futamidőre. A piac ennél sokkal kisebb kockázatúnak tartja már az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-térséget is.

Mennyi a magyar CDS-díjszabás?

A CMA DataVision londoni szakelemzői elmondták: a magyar CDS-díjszabás az elmúlt hét londoni kereskedésében 240-246 bázispont – 10 millió euró magyar szuverén adósságonként évi 240-246 ezer euró – között mozgott, a térség legkevésbé kockázatosnak ítélt adósa, Csehország esetében pedig a CDS-kontraktusok árazása 100 bázispont alatt volt. A CMA DataVision nemrégiben közölt összehasonlító elemzése szerint – amely a CDS-árazások alapján listázta az egyes gazdaságokat – Görögország a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, olyan országokkal osztozva a felső tízes mezőnyben, mint Venezuela vagy Ukrajna. A Financial Times írása szerint tavaly június óta a kelet-európai részvényárfolyamok 39 százalékkal emelkedtek; a felzárkózó térség egészében 24 százalékos, a fejlett országcsoportban 17 százalékos volt az átlagos árfolyam-erősödés a FTSE-indexek alapján.

“Kelet-Európának nincsenek strukturális adósságproblémái”

Marcus Svedberg (képünkön), az East Capital befektetési társaság főközgazdásza azt mondta a lapnak, hogy Kelet-Európának nincsenek strukturális adósságproblémái. A hazai össztermék (GDP) arányában mért átlagos államadósság a térségben 40 százalék körüli, az euróövezetben 80 százalék – tette hozzá. Nigel Rendell, az RBC Capital Markets vezető feltörekvő piaci stratégája szerint Magyarország és Lettország jó benyomást tett a befektetőkre, jóllehet még hosszú út áll előttük, mire rendbe szedik mérlegeiket. Ráadásul – mint az összes többi felzárkózó piac – újabb jókora eladási hullámok is sújthatják őket a következő hetekben, ha a fejlett térség szuverén kockázatai növekszenek, mivel a feltörekvő piacok nem váltak le a fejlett gazdaságokról – tette hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.