A KSH a korábban közölt 7,2 százalékról 7,1 százalékra módosította az idei harmadik negyedévi GDP csökkenés mértékét éves összehasonlításban. Az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal mérséklődött a GDP, valamivel enyhébben a második negyedévi 2 százalékos visszaesésnél. A külkereskedelmi mérleg októberben 464 millió euró exporttöbbletet mutatott, ami az egyenleg 608 millió eurós javulását jelenti az előző év októberéhez képest. Az első tíz hónapban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 3.778 millió euró volt, 4.093 millió euróval javult egy év alatt.

Barta György, a CIB bank elemzője szerint nem okozott meglepetést a GDP adat. A korábbi ipari termelési számokból már látszott, hogy a mélypont a második negyedévben volt, de a javulás nagyon lassú, és nem várható a környező országokéhoz hasonló mértékű „kitörés” – figyelmeztetett. Úgy vélte, hogy a negyedik negyedévben már enyhén növekedhet a GDP negyedéves összehasonlításban, éves összevetésben azonban csak 2010 közepétől. A fellendülést lassítja a „fiskális béklyó”, a lazuló monetáris szigor azonban kedvez a növekedésnek, mert annak nyomán nő a forinthitelek versenyképessége és bővülhet a hitelezés – fejtette ki. Barta György kedvezőnek nevezte a készletszintek emelkedését és úgy vélte – az exportpiacokon megindult konjunktúrával összhangban – a negyedik negyedévben gyorsulhat is a készletek bővülése. A külkereskedelmi többlet oka – a külpiaci konjunktúra beindulása és az alacsony belföldi kereslet – ugyan ismert volt, ennek mértéke azonban pozitív meglepetés. Az aktívum egész évben fennmarad, így a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkenhet az egy évvel korábbihoz képest, ami segíti az ország megítélésnek javulását is – hangsúlyozta. Bázishatások miatt az elemző a következő hónapokban az export és az import visszaesésben is lassuló ütemre számít.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a harmadik negyedévi GDP adat a belföldi fogyasztás összeomlását tükrözi. Túl sok meglepetést nem, kedvező részleteket azonban megemlített az elemző. Ide sorolta a készletek emelkedését, illetve azt, hogy a hitelezés befagyása ellenére a pénzügyi szektor már növekedni tudott. Úgy vélte, hogy a kedvező külkereskedelmi többlet nyomán a folyó fizetési mérleg akár egyensúlyban is zárhat, de azt sem tartotta kizártnak, hogy szerény mértékű aktívum keletkezik. Kiemelte azt is, hogy a lakosság, a vállalatok és az állam finanszírozási képessége is javul, csakúgy, mint a lakosság megtakarítási pozíciója. Ugyanakkor a belső kereslet felpörgése nem várható, így a GDP-t kizárólag a nettó export húzza és ez a jövőben is így marad. Az exportpiacokon megindult fellendülés nyomán az exportáló vállalatok pozíciója javul, már munkaerő felvevőként jelennek meg, de a hazai piacra termelők továbbra is elbocsátásokat terveznek – jegyezte meg.