Magyar kifogások az uniós agrárreform kapcsán

A változtatásokat az új tagállamok felvétele mellett a megváltozott piaci helyzet tesz indokolttá az Európai Bizottság szerint. Az egyik kifogásolt rész értelmében az uniós vidékfejlesztési politika javára jelentős összegeket csoportosítanának át a közvetlen támogatások keretéből. Gráf József rámutatott: mivel az újonnan csatlakozott országok a belépés óta eleve lényegesen kevesebb támogatást kapnak a régebbi tagállamoknál, úgy ítélik meg, hogy minden olyan változtatás, amely a közvetlen kifizetések csökkentését jelenti, gyengíti pozíciójukat. Ráadásul az átcsoportosítás társfinanszírozási terheket is ró a kormányokra. A miniszter szerint ugyanakkor teljesen megakadályozni az áttérést (szakszóval modulációt) aligha lehet, mert a rendszert a régi tagállamoknál korlátozottan már bevezették. Hátrányosan érintené Magyarországot az is, hogy a nagyobb közvetlen támogatásban részesülő üzemeknek a kisebbekénél nagyobb arányban kellene átcsoportosítást vállalniuk, nálunk ugyanis e javaslat megvalósulása mintegy 30 ezer gazdálkodóra negatívan hatna.
Gráf József a tárgyaláson megerősítette azt is, hogy január elsején Magyarország szeretne átállni az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS), és problémát jelenthet a változtatások átvezetésében, ha a reformok idén későn születnek meg. Ezért az agrártárca kéri, hogy a jelenleg érvényes előírások alapján térhessen át az új rendre. Az intervencióval kapcsolatosan a miniszter leszögezte: Magyarország eddig is harcolt a rendszer fenntartása érdekében, márpedig az új javaslatok tovább csökkentenék az intervenciós lehetőséget (például a búza, az árpa esetében). Magyarország ezzel nem ért egyet, sőt javasolja a kukoricafelvásárlási rendszer folyamatos leépítéséről szóló döntés felülvizsgálatát. Egyetértett ugyanakkor a miniszter azzal a más tagállamoktól származó javaslattal, hogy az eredeti elképzelésekhez képest hosszabb lépcsőfokokkal, 2011 helyett csak 2013-ra vezessék be azt a rendszert, amelynek értelmében a gazdáknak eleget kell tenniük a mezőgazdasághoz csak érintőlegesen kapcsolódó több más (környezetvédelmi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági) követelménynek is. Sok ország érvel még azzal, hogy egyelőre nem kellően objektívek az egyes feltételek meghatározásai – fejtette ki Gráf József.
A tervezett változtatások közé tartozik az is, hogy egy adott évben összesen igénybe vehető támogatás tíz százalékát minden ország „szabadon”, nemzeti borítékként használhatja fel, és ezen belül 2,5 százalékot a termeléshez kötötten. Az új tagállamok a közvetlen támogatások folyamatos emelkedésére hivatkozva azt kérik, hogy ezen számítás alapjául minden addigi évben a 2013-as, azaz várhatóan a legmagasabb szintet vegyék. Szeretnék elérni a termeléshez kötött arány növelését is. Számos tagország kérte az ülésen, hogy Brüsszel jövőre is tartsa fenn a szarvasmarhák kéknyelv betegség elleni beoltásának száz százalékos finanszírozását. A témáról a következő hivatalos találkozón döntenek.  Jóváhagyták végül az uniós miniszterek azt a 67,5 millió eurós gyorssegélyt, amelyet a gyakorlatilag száz százalékos aszálykárra Ciprus folyósít nemzeti keretből – számolt még be Gráf József.

Kapcsolódó hírek:
Az állapotfelmérés tárgyalásai folytatódnakA KAP radikális reformja elkerülhetetlen

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.