Ez a koncepció, amely Popp József, Udovecz Gábor, Halmai Péter, Ficsor Ádám, Vajda József, Pete Nándor, Potori Norbert és mások műhelymunkájának eredménye, elérhető francia és angol nyelven is. Európában, különösen az agráriumban meghatározó Franciaországban hivatkozási alappá vált.

Magyarország nem kullog az események után

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország nem kullog az események után, hanem helyzetteremtő politizálással a francia élelmiszergazdaság szereplőivel szoros együttműködést és koalíciót alkotva próbálja érvényesíteni a magyar és szélesebb értelembe véve az uniós agrártermelők érdekeit – nyilatkozta Tabajdi Csaba. Hozzátette: ennek a koncepciónak további értéke, hogy két alkalommal, az első Magyar Agrárakadémia keretében Nádudvaron, és a második Magyar Agrárakadémia keretében, Pápán, a koncepció tovább formálódott. Az ágazat meghatározó szereplői széles körben megvitatták, társadalmi párbeszédet folytattak róla, így ma a szakmai javaslat élvezi az ágazat szereplőinek széles körű támogatását. „Sajnálatos, hogy a Fidesznek az agrárium jövőjéről sincs kidolgozott koncepciója, az agrártársadalom képviselőivel így nem is volt mit egyeztetnie” – mondta felszólalásában Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a 2011-es magyar uniós elnökség tárgyában szervezett konferencián. A konferencián vezérszónokként szólalt fel Gráf József mezőgazdasági miniszter, Glatz Ferenc, az MTA korábbi elnöke, valamint Tabajdi Csaba és Glattfelder Béla EP képviselők.

Érvek a fenntartás mellett

„Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájak (KAP) 2013 utáni fenntartása mellett számos érv szól. A Föld lakossága a jelenlegi demográfiai trendek mellett 3 milliárd fővel emelkedik 2050-re. A lakosság élelmezéséhez jelentősen növelni kell majd az élelmiszertermelést, az élelmiszer és az édesvíz stratégiai termékké válnak. A globális pénzügyi-, gazdasági válság felértékeli a reálgazdaságot, a termelés, az ipar és a mezőgazdaság szerepe növekedhet a pénzügyi-, szolgáltató szektorhoz képest. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy két területen létezik valódi közösségi politika az Európai Unióban: az egységes piac, a vámunió, a kereskedelem vonatkozásában és a Közös Agrárpolitika esetében. Az elhangzott érvekkel együtt is komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy elkerüljük a KAP költségvetésének jelentős csökkentését, felszámolását, amely Nagy-Britannia, Hollandia és más nettó befizető országok álláspontja. A hivatalos brit álláspont például megszüntetné a közvetlen támogatásokat, felszámolná a KAP teljes első pillérét. A 2014-ben kezdődő következő költségvetési ciklusban az új közösségi politikákat nem a nettó befizetők terheinek növelésével, hanem KAP forrásainak megkurtításával kívánják finanszírozni.” – mondta Tabajdi.

A pénzügyminiszterek döntenek majd

„A magyar uniós támogatások két legnagyobb forrása a kohéziós támogatások és az agrárkifizetések, de a KAP fenntartásáról nem az agrárminiszterek, hanem a pénzügyminiszterek fognak dönteni. Akkor járnak el bölcsen az európai élelmiszergazdaság szereplői, köztük a magyar agrártermelők, ha a jelenlegi agrárpolitika fenntarthatósága érdekében reformokat és érdemi érvrendszert dolgoznak ki. Bármennyire is haszonélvezője Magyarország a KAP-nak, elemzések bizonyítják, hogy a KAP jelenlegi formájában igazságtalan elosztási rendszerben működik. A rendszer bizonyos szektorokat, ágazatokat túlzottan támogat, másokat alig vagy egyáltalán nem. Nem segíti kellően a kis- és középbirtokok fenntartását sem és igazságtalanul oszlik meg a régi és új tagállamok között. Még a régi tagállamokon belül is egy francia lakosra háromszor akkora támogatás jut, mint egy portugálra. A KAP több évtized számos alkuja miatt torzzá vált, a toldozott-foltozott agrárpolitika jelen formájában nehezen indokolható. Nehezen magyarázható meg a jelenlegi rendszerben, hogy miért éri meg az európai és a magyar adófizetőknek az agrárium kiemelt támogatása” – zárta felszólalását a szocialista EP képviselő.