A témafelelős Donato Tommaso Veraldi (liberális, olasz) szerint a (csütörtökön, 571-31-39 arányban megszavazott) jelentés célja, hogy prioritásként kezeljék a fiatal mezőgazdasági termelőket szolgáló kezdeményezéseket. Az európai gazdaságok több mint felét irányítják 55 évnél idősebb mezőgazdasági termelők, és a gazdálkodók negyedének életkora a 65 évet is meghaladja. Az EU-ban a gazdálkodóknak csak 7,6 százaléka fiatalabb 35 évesnél – áll az indokolásban.

Magyarországon csak 6,8 százalék a fiatal gazdálkodó

Az Európai Bizottság 2005-ös adatai szerint Lengyelországban a legnagyobb a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya. Az ottani, 15,4 százalékos adatot 10 és 12 százalék közötti aránnyal Ausztria, Franciaország, Írország és Görögország követi, a 8,3 százalékos EU-átlag körül van Németország, Belgium és Spanyolország. Magyarország Lettország és Észtország között, 6,8 százalékkal áll, Romániában 4,5, Szlovákiában 4,1 százalék a fiatal termelők aránya. A sort 3,1 százalékkal Portugália zárja. (Lásd a részletes adatokat az alábbi linken – a szerk.)

Akik hajlandóak újítani

A jelentéstevő szerint „szükség van olyan politikákra, amelyek prioritásként támogatják a fiatalok bejutását a többfunkciós mezőgazdaságba. A fiatalok olyan gazdaságokat irányítanak, amelyek általában gazdaságosabbak, mivel nagyobb hajlandóságot mutatnak az újító megoldások, az ökoszisztémákkal összeegyeztethető gazdálkodási gyakorlatok és a piac igényeihez való igazodás elfogadása iránt”. A jelentés szerint „a megreformált közös agrárpolitika (KAP) egyik célkitűzéseként biztosítani kell a mezőgazdasági termelői generációk jobb megújítását”, és „a fiatal mezőgazdasági termelőket segítő intézkedések kidolgozása és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni az új tagállamok fiatal gazdálkodóinak helyzetét”.

Drága a föld

A jelentés „megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelői generációk fiatalításának fő feltétele a földhöz való hozzáférés, tekintettel annak magas költségére”. A képviselők arra kérik a Bizottságot, „vizsgálja meg a földárak jelentős – részben a városfejlesztési nyomásból és spekulációból eredő – emelkedésének jelenségét”. A parlament „felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy termőföldbank létrehozásában a korai visszavonulás révén szabaddá váló földterületek alapján”, emellett „kéri, hogy vizsgálják felül az elindulási támogatás összegét, amely a bevezetése óta változatlan, és amely a jelek szerint már nincs összhangban a mezőgazdasági termelők szükségleteivel”.

Földátruházáskor előny a fiataloknak

A testület ezen kívül javasolja, „hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági területek átruházásakor a tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők prioritást élvezzenek a gazdaságukat növelő mezőgazdasági termelőkkel szemben, így különösen a korengedményes nyugdíjazás rendszere, a földterület halasztott megszerzéséhez nyújtott támogatás, fokozatos indulási mechanizmusok és a földek egy részének bérbevehetősége révén”. A jelentés „megállapítja: a fiatal mezőgazdasági termelők nagy része véli úgy, hogy a beruházási támogatások és a kamattámogatások a leghatékonyabb eszközei a vállalkozó szellem ösztönzésének és versenyhelyzetük erősítésének”.

Növelnék a támogatást

A képviselők szerint, „a gazdaságok átvételéhez kapcsolódó magasabb költségek és a gyenge területeken jellemző indulási nehézségek jobb figyelembe vétele érdekében emelni kell a támogatásokat 55 000 euró értékben korlátozó közösségi felső értékhatárt, továbbá három év helyett öt évben kell megszabni annak határidejét, hogy az indulás után megfeleljenek az előírásoknak”. A jelentés javasolja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára hozzanak létre egy-egy olyan csereprogramot, amely megkönnyítené a bevált gyakorlatok megosztását. A parlament továbbá javasolja, hogy az egyik évet nyilvánítsák a város és vidék közötti párbeszéd európai évévé.

A támogatási rendszer most

Jelenleg két közösségi eszköz célozza kifejezetten a fiatal mezőgazdasági termelőket:

· az EMVA keretében társfinanszírozott támogatási intézkedések,
· közösségi képzési vagy kutatási programokhoz vagy közvetlenül az Európai Unió által irányított egyéb támogatásokhoz tartozó intézkedések, amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőkre is vonatkoznak, mint például a korengedményes nyugdíjazási politikák.

Az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke értelmében támogathatóak azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági birtokon a vállalkozás vezetőjeként. Ez lehet egyszeri támogatás, amelynek legmagasabb összege 25 ezer euró, illetve az induláshoz kapcsolódó költségek fedezéséhez felvett kölcsönök kamattámogatása (a kamattámogatás tőkésített értéke nem haladhatja meg az egyszeri támogatás összegét).

 A 1698/2005/EK rendelet 20. cikke az alábbiak szerint rendelkezik a korai nyugdíjba vonuláshoz nyújtott támogatásokról:

· legfeljebb 180.000 euró összegű támogatás azon gazdálkodóknak, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, a birtokuk más gazdákra való átruházásával,
· legfeljebb 40.000 euró összegű támogatás azon mezőgazdasági dolgozóknak, akik úgy határoznak, hogy a gazdaságuk átadásával végleg felhagynak mindennemű mezőgazdasági munkával.

E támogatásokat legfeljebb 15 évig lehet adni.

Az Európai Bizottság háttéranyaga (angolul):
http://www.ceja.be/downloads/S/Statistics/2007/EU/Comission_Facts_on_
agriculture.pdf

Jelentéstevő:
Donato Tomasso Veraldi (ALDE, IT):
Jelentés (A6-0182/2008) – Milyen jövő vár a fiatal gazdálkodókra a KAP folyamatban lévő reformja nyomán?
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. június 4., szerda
Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=
INI/2007/2194

Donato Tomasso Veraldi
http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=
Veraldi&partNumber=1&language=HU&id=36394