Már 25 országban termesztik a GM növényeket a világban

A GM növényekkel bevetett terület 9,4 százalékkal nőtt tavaly 2007-hez képest. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke szerint – aki az összefoglalót készítette – más fontos területen is előrehaladás volt a múlt évben. Számottevően nőtt a GM növényeket termesztő országok száma, figyelemre méltó volt a fejlődés Afrikában, ahol a legnagyobbak a kihívások. Megemelkedett a több hozzáadott tulajdonságokat hordozó GM növények aránya és új tulajdonságú GM fajták is bekerültek a termesztésbe. Ezek rendkívül fontos fejlemények, mivel hozzájárulnak az emberiség előtt álló nagy nehézségek megoldásához. Ezek az élelmiszer, takarmány és rost igények teljesítésének biztonsága, az elfogadható árú élelmiszerek, a fenntarthatóság, a szegénység és az éhezés megszüntetése, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák mérséklése.

Három új ország: Burkina Faso, Egyiptom, Bolívia

A GM növényeket termesztő országok száma három új országgal (Burkina Faso, Egyiptom és Bolívia) 25-re ugrott. Ez történelmi mérföldkő – fejti ki Clive James – mivel a GM növények alkalmazásának ezzel az új hullámával világviszonylatban volt széleskörű a növekedés. Előrehaladás történt Afrikában, ahol  a GM növényeket termesztő országok száma a 2007-es egyről (Dél Afrika) háromra nőtt 2008-ban Burkina Faso (gyapot) és Egyiptom (kukorica) csatlakozásával. Bolívia (szója) pedig a kilencedik GM növényeket alkalmazó ország lett Latin Amerikában.
Így 2008-ban immár tizenharmadik éve folytatódott a GM növények vetésterületének erőteljes növekedése. Összesen 10,7 millió hektárral több – ez 9,4 százaléknak felel meg –, 125 millió hektár lett az összes GM termőterület.  A termesztett GM tulajdonságokat összeadva 166 millió hektár volt a területük, amely 15 százalékkal magasabb a 2007-es adatnál. 1996-hoz képest 74-szeresére nőtt a GM növények felülete, ez a valaha alkalmazott új technológiák között a leggyorsabban terjedővé teszi a biotechnológiát.

Jelentősen nőtt a géntechnológiát alkalmazó gazdálkodók száma

A GM növények történetében 2008-ban először az összesített termőterület meghaladta a 2 milliárd angol holdat (800 millió hektár). A 2005-ös első milliárdig 10 év telt el, míg a második milliárd eléréséhez 3 év elegendő volt. Figyelemre méltó még, hogy a 25 GM növényt termesztő országból 15 fejlődő, míg 10 fejlett ipari ország.
Újdonságként 2008-ban először került köztermesztésbe gyomirtó szer tűrő  RR cukorrépa az Egyesült Államokban és Kanadában. Öt országban (Egyiptom, Burkina Faso, Bolívia, Brazília és Ausztrália), vezettek be új, addig csak más országban termesztett GM növényeket. A hozzáadott tulajdonságokat kombináltan hordozó GM növények jelentősége tovább nőtt. 10 országban megközelítőleg 27 millió hektáron vetettek ilyen fajtákat 2008-ban. A 23 százalékos növekedés meghaladta az egy tulajdonságot tartalmazó GM növények térnyerését. Tavaly 1,3 millióval, 13,3 millióra nőtt a 25 országban a GM növényeket termesztő gazdálkodók száma. Közülük 12,3 millió, vagy 90 százalékuk a fejlődő országokból került ki, és jellemzően kis területen, forrásokban szűkösen gazdálkodik.

A GM növények enyhítették a szegénységet

A GM növények javítottak a fejlődő országok kis és forrásokban szűkölködő gazdálkodóinak a bevételein és életminőségén, hozzájárultak a szegénység enyhítéséhez. Erre vonatkozó esettanulmányokat idéz az ISAAA jelentése Indiából, Kínából, a Dél Afrikai Köztársaságból és a Fülöp-szigetekről.
Öt kiemelkedő fejlődő ország (Kína, India, Argentína, Brazília és a Dél Afrikai Köztársaság) 2,6 milliárdos népességével vezető szerepre törekszik és a globális alkalmazás mozgató erejévé vált. A GM növények nyújtotta előnyök erős politikai szándékot gerjesztenek és nagyszabású új biotechnológiai beruházásokat indukálnak ebben az öt országban.

Európai Unió: 21 százalék területnövekedés

Figyelemreméltó, hogy a hét Európai Uniós, GM kukoricát termesztő országban 21 százalékkal, 107 000 hektárra nőtt a növény vetésterülete 2008-ban. A tanulmány áttekinti a GM növények látványos szerepét a fenntarthatóságban. Az első: hozzájárulás a az élelmiszer, takarmány és rost igények kielégítésének biztonságához, beleértve az elérhetőbb árú élelmiszereket. A második: a biológiai sokféleség fokozása, a harmadik a szegénység és az éhezés enyhítése, a negyedik a mezőgazdaság ökológiai lábnyomának csökkentése. Az ötödik a klímaváltozás lassulásának elősegítése, az üvegház hatású gázok mennyiségének csökkentése. A hatodik a költséghatékonyabb bio üzemanyag gyártás elősegítése. A hetedik pedig hozzájárulás a biztos gazdasági előnyökhöz, amelyek értéke 1996 és 2007 között 44 milliárd dollár. Összefoglalva ez a hét mozgatórugó együttesen komoly mértékben segítette a fenntarthatóságot, és a további jövőbeni lehetőségek óriásiak – hívja fel a figyelmet Clive James.

A gazdasági haszon: 44 milliárd dollár

A gazdálkodóknak világszerte 44 milliárd dollár gazdasági hasznuk származott a GM növények termesztéséből, ennek 44 százaléka a termésnövekedésből, míg 56 százaléka a termelési költségek csökkenéséből tevődik össze, belevéve többek között a 359 000 tonnával mérsékelt növényvédő szer felhasználást. A 141 millió tonnás terméstöbblet előállításához GM növények nélkül 43 millió hektárral nagyobb termőterületre lett volna szükség. Ezáltal a technológiával terület takarítható meg más célra.
A mezőgazdasági alapú, átalakulóban lévő fejlődő országokban a GM növények a vidék gyarapodásának a motorjai, amely így nagymértékben segítheti a nemzetgazdaság növekedését. A világ lakosságának több mint a fele (55százaléka) él  abban a 25 országban, amely a 125 millió hektáros GM területet adta 2008-ban. Ez a föld másfél milliárd hektáros mezőgazdaságilag művelt területének a 8 százaléka. 2007-ben a GM növényeknek köszönhetően 14,2 milliárd kilogrammal kevesebb széndioxid került a levegőbe, amely 6,3 millió gépkocsi kivonásával egyenlő. A fejlődő országokban sürgősen szükség lenne megfelelő, a költség és idő tényezőket hatékonyan kezelő, a GM növényekre vonatkozó engedélyeztetési rendszerekre , amelyek nem súlyos terheket jelentenek, hanem kivitelezhetőek.
Míg 2008-ban 25 ország termesztett GM növényeket, további 30 engedélyezte a bevitelüket és élelmiszerként, takarmányként való felhasználásukat, így összesen 55 országban folyik engedélyezés. A GM termékek globális értéke 2008-ban 7,5 milliárd dollár volt, míg történeti visszatekintésben az 1996 – 2008 közötti időszakban mindösszesen 50 milliárd dollár.

Jövőbeni kilátások

A második évtized fennmaradó hét évére nézve, a 2006-tól, 2015-ig tartó időszakban a GM növények kereskedelmi felhasználása ígéretesnek tűnik. Az ISAAA 2005-ös előrejelzése beigazolódni látszik, amely szerint a GM termesztő országok, az előnyöket élvező gazdálkodók száma ebben a periódusban meg fog duplázódni. A rizs mint új növény, a szárazságtűrés mint tulajdonság központi jelentőségű lesz a jövőbeni növekedésben.  Az ISAAA jelentése kiemelt figyelmet szentel a szárazságtűrő kukoricának, amelynek termesztésbe vétele 2012-ben várható az Egyesült Államokban és 2017-ben a Szaharától délre fekvő afrikai országokban.
Fentiekről részletes információ elérhető a kereskedelmi forgalomban lévő GM növényekről az ISAAA Clive James által összeállított 39-es számú kivonatában (Brief 39) található. További információ:  www.isaaa.org,  ISAAA SEAsiaCenter,  +63-49-536-7216 vagy emailen kérhető:  info@isaaa.org


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.