A tanácskozáson az is felmerült, hogy a génmódosított termékek engedélyezése kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Erről most nem született döntés, de már ez is napirenden lesz, és Magyarországnak ez nagyon fontos – mondta a szavazás után Göncz Kinga külügyminiszter. Erőteljes diplomáciai sikernek nevezte, hogy „bőven a szükséges minősített többség” fölött sikerült támogatókat találni az EU-tagországok között a bizottsági javaslat elvetéséhez. „A döntés nagyon fontos nekünk környezeti szempontból, és fontos a lakossági vélemények miatt is” – mondta a külügyminiszter.

Gőgös: jelentős magyar siker

Jelentős magyar sikerként értékelte a tilalom fenntartását Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarországnak igen sok „munkája” volt abban, hogy az uniós tagállamok nagyobbik hányadát meggyőzze arról, szükséges a GMO-mentesség további fenntartása Magyarországon. „Ez az agrárdiplomáciai tevékenység végül is meghozta a gyümölcsét” – húzta alá Gőgös Zoltán.
Magyarországon így továbbra is tilos a MON810-es GM-kukorica termesztése. A minisztériumi vezető ugyanakkor utalt arra, hogy ha más döntés született volna, arra is volt forgatókönyve az országnak, mivel Magyarországon létezik egy úgynevezett együttermesztési törvény, amely szigorú előírásokat tartalmaz a génmódosított növények belföldi termesztésére. Ennek alkalmazására azonban pillanatnyilag nincs szükség. Gőgös Zoltán egyben emlékeztetett arra is, hogy a génmódosított növényekkel kapcsolatban még nincs végiggondolva minden lehetőség, annak ellenére, hogy a világban már sok helyen termesztik azokat.

Visszautasítás a köbön

Magyarország esetében az EU-miniszterek két év alatt másodszor utasították el a tilalmat magában foglaló védzáradék megszüntetésének kezdeményezését.
Bécs esetében ez már a negyedik voksolás volt 2005 nyara óta, és a harmadik sikeres. Az ezt megelőző határozat nyomán – amely a szavazatok túlságosan szoros megoszlása miatt visszaadta a döntés jogát a brüsszeli bizottságnak – az országnak bele kellett egyeznie egyes fajták importjába, a termesztési tilalom fenntartása mellett.
Az uniós szabályok csak alapos tudományos indokoltság esetén, kivételként teszik lehetővé a génmódosított növények tilalmát. A brüsszeli bizottság erre és új tudományos információkra hivatkozva javasolta most, hogy a miniszterek döntsenek a tilalom rövid időn belüli feloldásáról.
A mostani szavazás Magyarország esetében a MON810-es amerikai kukoricafajtára vonatkozott. Magyarország nemrégiben újabb kutatási eredményekkel igyekezett alátámasztani azt az álláspontját, hogy e fajta használata jelentős környezeti kockázatot jelent az ország természeti értékeire. A brüsszeli bizottság szakértői szerint ugyanakkor a MON810-es forgalmazása nem hordoz veszélyeket magában.

Szembenállás az EU-ban

Az EU-ban két egyértelmű álláspontú – de időnként változó összetételű – csoport különül el a génmanipulált termékek (GMO) engedélyezésével kapcsolatban: az egyik szerint lehetővé kell tenni, hogy a kártevőknek jobban ellenálló, bővebb terméshozamot ígérő GMO-k az unióban is hozzáférhetők legyenek, a Magyarországot és Ausztriát is magában foglaló másik szerint ilyet csak azt követően szabad engedélyezni, ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termékek nem jelentenek kockázatot az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre.
Néhány EU-tagállam ingadozik a két álláspont között, és eseti alapon helyezkedik egyik vagy másik csoport pártjára – így történt ez most is például Spanyolország és Németország esetében, amelyek maguk is kísérleteznek módosított növényekkel.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is a moratóriumot támogatják, a legtekintélyesebbek közé tartozó Greenpeace azonnal üdvözölte is a hétfői döntést.
Termelői szervezetek ugyanakkor a témával kapcsolatban arra intettek, hogy nem szabad egyoldalúan elutasítani a számos előnyt is magukban hordozó génmódosított fajtákat, hanem mindenre kiterjedő vizsgálatot kell folytatni hatásaikról.
A MON810-essel kapcsolatban a viszonylag közeli múltban Franciaország és Görögország is tilalmi záradékot léptetett életbe. Ezekről későbbi környezetvédelmi vagy agrárminiszteri találkozókon várható szavazás.
Ausztria esetében a mostani szavazás egy másik kukoricafajtára, a német Bayer cég T25 néven ismert termékére is vonatkozott.
Az Európai Bizottság először 2006-ban kezdeményezte a magyar tilalom feloldását.