Oszkó Péter pénzügyminiszter méltatta a Széchenyi Kártya pénzügyi konstrukciót, amely válság idején is fontos eszköz a kis- és középvállalkozások finanszírozásában. Varga István gazdasági miniszter sikeres programnak nevezte a Széchenyi Kártya konstrukciót, amely szerinte a vállalkozók, a bankok és a kormányzat közötti együttműködésre is jó példa.

Vonzó a készfizető ketesség

Oszkó Péter pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány a válságkezelésben megtartja a működő elemeket, így a Széchenyi Kártya támogatását is. Emlékeztetett arra, hogy a kormány válságkezelési intézkedései között megkülönböztetett figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra, mutatja ezt az adóterhek átalakítása, az adminisztrációs terhek csökkentése. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélekedett a kis- és középvállalkozások élénkítésére jó néhány program van, de ezek egy része bonyolult, drágán juttatja el a forrást a vállalkozásokhoz. Ugyanakkor a Széchenyi Kártya bebizonyította, hogy lehet egyszerűen, bürokráciamentesen is forrást kihelyezni. A Széchenyi Kártya konstrukcióhoz az állam 2009-ben 2 százalékos kamattámogatás ad, valamint fizeti a garanciadíj 50 százalékát, készfizető kezességet vállal a hitelkeretenként meghatározott részre.

Egyre nagyobb az igény a kártyára

A Széchenyi Kártyát működtető KA-VOSZ Zrt. adatai szerint az igénylések száma 2009 első felében 13 százalékkal nőtt, a kihelyezett hitelkeret nagysága a félév végéig elérte a 656 milliárd forintot. Az érdeklődés az év második felében erősödött, a 120 ezredik kártya átadásakor a kihelyezett tőke elérte a 700 milliárd forintot. A Széchenyi Kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A konstrukció pénzügyi hátterét a magyar takarékszövetkezeti hálózat, valamint az Erste Bank, az MKB Bank, az OTP Bank, a Takarékbank és a Volksbank adja. A 120 ezredik Széchenyi kártyát öt vállalkozás vette át, és köszöntötték a 150 ezredik igénylőt is.