Luxemburgban a magyar delegáció összefoglalta legfontosabb kifogásait. A delegációt vezető Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára kifejtette, hogy Magyarország kifogásolja azt a tervezett módosítást, amely szerint az egy évben összesen igénybe vehető támogatás 10 százalékát minden ország „szabadon”, nemzeti borítékként használhatja fel, és ezen belül 2,5 százalékot a termeléshez kötötten. Az új EU-tagállamok – az alacsony szintről indult közvetlen támogatásoknak a következő évtized elejéig tartó fokozatos emelkedésére hivatkozva – azt kérik, hogy ezen számítás alapjául minden addigi évben a 2013-as, azaz a legmagasabb szintet vegyék. Magyarország szeretné elérni a termeléshez kötött arány növelését is, 5 százalékra, annak figyelembe vételét kérve, hogy Magyarországon e keretből olyan ágazatokat kell kezelni, mint a húsmarha, a juh és a kecske, a dohány, a bogyós gyümölcs. Az Európai Bizottságot képviselő Mariann Fischer Boel agrárfelelős erről azt mondta kedden, hogy várakozása szerint e témában lehetséges kompromisszumot találni, annál is inkább, mert ez más tagállamoknál is probléma.
Forgács Barnabás a találkozón azt is jelezte, hogy Magyarország számára az üzemstruktúra, a birtokszerkezet és a gazdálkodói elvárás alapján nem fogadható el az úgynevezett progresszív moduláció, vagyis az, hogy az uniós vidékfejlesztési politika javára úgy emeljenek át a közvetlen támogatások keretéből, hogy a nagyobb uniós finanszírozásban részesülő üzemek a kisebbekénél nagyobb arányú átcsoportosítást vállaljanak. A moduláció ráadásul növekvő társfinanszírozási terhet is róna a kormányokra. Magyarország ezért úgy gondolja, hogy a 100 százalékos uniós finanszírozású keretből a magasabb nemzeti társfinanszírozást kívánó vidékfejlesztési keretbe átemelt pénznél indokolt lenne a magasabb uniós arány megtartása. Része a csomagnak a tejkvótarendszer megszüntetése is, illetve a kvóták fokozatos emelése. Magyarország most megismételte, hogy ebben nem érintett és nem érdekelt, mert a rendelkezésre álló kvótákat sem használja ki teljesen. A magyar delegáció kérte viszont a búzaintervenció mechanizmusának és a korlátlan felvásárlásnak a fenntartását. Megerősítette azt a kérést, hogy a kukorica esetében is szüntessék meg a 700 ezer tonnás 2008/2009-es felvásárlási korlátot, és tegyék lehetővé az intervenciót. Gráf József miniszter a közelmúltban levélben tájékoztatta az Európai Bizottságot arról is, hogy a kormány exporttámogatásokat és magántárolási konstrukciót is be kíván indítani, és kérte az ehhez szükséges intézkedéseket Brüsszeltől. A felülvizsgálatban említett új kihívások közül egyébként a magyar álláspont szerint pontosításra szorul a természeti sokféleség témája, azon belül a vizes élőhelyek kérdése, mert annak finanszírozását a vidékfejlesztési alapból egyelőre nem biztosítja uniós jogszabály. Az EU-miniszterek várhatóan novemberi találkozójukon juthatnak kompromisszumra a felülvizsgálat fő kérdéseiben.

Kapcsolódó hírek:
►Magyar kifogások az uniós agrárreform kapcsán ►Az állapotfelmérés tárgyalásai folytatódnak ►A KAP radikális reformja elkerülhetetlen