Az Új Magyar Szó bukaresti napilap szerint a gazdák csupán az öntözési rendszerek által felhasznált energia állami finanszírozásának megszüntetésével mintegy 76 millió lejt (mintegy 18,5 millió eurót) veszítenek a 800 ezer hektárnyi öntözött terület esetében. A bukaresti illetékesek az Európai Unió irányelveire hivatkoznak, amelyek értelmében az uniós tagságot követő három év után be kell szüntetni a mezőgazdaság állami finanszírozását. Így megvonják a támogatást egyebek között a hús- és tojástermeléstől, a cukorrépa-, a rizs-, a len-, a kender-, a szója- és a dohánytermesztéstől. Mezőgazdasági szakértők attól tartanak, hogy mindennek következtében – a magukat jelenleg is alig fenntartó – farmok 60-70 százaléka csődbe jut, az állattenyésztők mintegy 60 százaléka szünteti be tevékenységét, és több mint 30 ezer mezőgazdasági munkás marad állás nélkül. A fennmaradó farmok zöme is legfeljebb egy évig bírja majd ki állami támogatás nélkül. Tovább súlyosbítja a helyzetet az, hogy az állami hatóságok még mindig adósak a tavalyi támogatás 30-40 százalékával, ami egymilliárd lejtől (mintegy 244 millió eurótól) fosztja meg a farmereket. A gazdák ugyanakkor ebből a pénzből időben beszerezhették volna a vetőmagokat, a műtrágyát a tavaszi növényi kultúrákhoz, illetve kifizethették volna tartozásaikat az államnak. A mostani megvonások nyomán a farmereknek átlagosan 20 százalékkal kerül majd többe egy hektár megművelése. A kistermelők a kieső összegeket legfeljebb az árak emelésével hozhatják be, a mezőgazdasági érdekképviseletek szerint így a kenyér, a zöldség és a gyümölcs legkevesebb 10 százalékkal, a sertés- és baromfihús pedig legalább 30-40 százalékkal lesz drágább. Ez viszont a fogyasztás visszaesésével jár, a farmerek termelésük visszafogására kényszerülnek, amelynek nyomán jövedelmeik is csökkennek – írja a lap.