Magyar újságíróknak nyilatkozva hozzátette ugyanakkor, hogy a tanács közel volt a megállapodáshoz az évek óta napirenden lévő témában. Azt például immár senki nem kifogásolta, hogy a minimumszintet a jelenlegi 64 euró/ezer szál cigarettáról 90 euró/ezer szálra kell emelni 2014-ig (illetve hét tagország, köztük Magyarország esetében várhatóan 2017 végéig). Az új tagországok azért kapnak lehetőséget átmeneti időszakra, mert a csatlakozás után többször is kénytelenek voltak emelni a náluk korábban jóval alacsonyabb jövedéki adó mértékét.

Emeljék az adót

A brüsszeli bizottság javasolta azt is, hogy emeljék az úgynevezett súlyozott kiskereskedelmi átlagár 63 százalékára a jelenleg 57 százalékos adómértéket. A cseh soros elnökség kompromisszumos javaslatában végül 60 százalék szerepelt, ami a bizottság számára elfogadható, és a tagországok között sincs véleménykülönbség. Néhány kérdésben azonban nem értettek egyet a miniszterek. Ezek közül kiemelte Kovács László azt a felvetést, hogy az említett átmeneti időszakban alacsonyabb adót alkalmazó országokból korlátozzák a dohánytermékek kivitelét. Rámutatott: azt senki nem kifogásolta, hogy legyen mennyiségi korlátozás, de nem tudtak megállapodni ennek szintjében.

Lehet megoldást találni

A brüsszeli bizottság álláspontja a vitában az volt, hogy lehet olyan megoldást találni, amely összehangolja az adóügyi szempontokat, azaz a tagállamok adóbevétel-növelési igényét az egészségügyi szempontokkal, és amely összességében megfelel az uniós közös piac elveinek is – mondta el az adóügyi felelős. Oszkó Péter pénzügyminiszter a témáról annyit mondott, nem magyar részről mutatkozott meg a kompromisszumkészség hiánya. Leszögezte mindazonáltal, hogy Magyarország azt szeretné, ha olyan ütemű adóemelkedésre kerülne sor, amely nem a feketegazdaság térnyerését jelentené. Kovács László jelezte, hogy a témáról a második félévben, svéd uniós elnökség alatt folytatódik az egyeztetés.

Az adóparadicsom fogalma

A brüsszeli ülés másik adótémája a nemzetközi szabályoknak megfelelő adópolitikai magatartás volt, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság a múlt héten tett közzé állásfoglalást. Kovács László kifejtette, hogy a megfelelő alatt ez esetben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályait értik, amelyek szerint az az ország tekinthető adóparadicsomnak vagy együtt nem működő államnak a világban, amelynek áttekinthetetlen az adórendszere és kérésre sem ad információt más országok adófizetőinek jövedelméről. Önmagában az alacsony adózás nem feltétlenül jelenti azt, hogy adóparadicsomról van szó – tette hozzá a magyar biztos -, ha az érintett ország az ott elhelyezett jövedelemről tájékoztatást ad.

Javítani az információcserét

A szóban forgó bizottsági iránymutatások célja, hogy növeljék az átláthatóságot, javítsák az információcserét az adóügyekben, és fokozzák a tisztességes adóversenyt. A testület szerint „az uniós tagállamok immár nem engedhetik meg, hogy egyedül küzdjenek az ellen, hogy adóbevételeik adóparadicsomokban vagy úgynevezett nem együttműködő országokban tűnjenek el, és erre vonatkozó politikájukat egyedül alakítsák ki”.