Az ipari termelés 2009 első tizenegy hónapjában 19,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés visszaesése 2008 októbere óta megszakítás nélkül tart, de a november mind a kibocsátás, mind pedig a belföldi és exportértékesítést tekintve a tavalyi év első tizenegy hónapja közül a legmérsékeltebb csökkenést hozta. Az előző hónaphoz mérve viszont, az előző két hónapban mért növekedéssel szemben, novemberben ismét csökkent az ipari kibocsátás, a belföldi értékesítés 6,7 százalékkal, az export 0,2 százalékkal esett a megelőző hat hónapban regisztrált növekedést követően. A belföldi értékesítés volumene munkanappal kiigazított adatok szerint 9,9 százalékkal, az export 7,2 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.

Elmaradt megrendelések

A kiemelt feldolgozó ipari ágazatok új rendelései csak 0,9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, amikor jelentősen zuhantak a rendelések, vagyis a mérsékelt visszaesés jelentős mértékben a bázishatásnak tudható be. Az új belföldi rendelések 2,4 százalékkal csökkentek az előző havi 22,8 százalékos zuhanás után, az új export rendelések csak 0,6 százalékkal maradtak el novemberben az egy évvel korábbitól az októberi 7,1 százalékos csökkenés után. Az összes megrendelés 13,5 százalékkal esett a 2008 novemberihez képest. A belföldi rendelések 15,4, százalékkal csökkentek, ám kivételesen magas bázisról, míg az összes export rendelés 5,3 százalékkal mérséklődött, a 6,4 százalékos októberi esésnél lassabban.

Durva visszaesés a számítógépeknél

A KSH jelentése szerint a feldolgozóipar 13 alága közül ötben már növekedett a kibocsátás novemberben. A feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás kibocsátása 2,8 százalékkal haladta meg a 2008. novemberit, azaz először nőtt múlt év során, az alkatrészgyártás számottevő bővülése, illetve a közúti gépjármű-gyártás előző havihoz képest kisebb mértékű csökkenése miatt – jelentette a hivatal. A feldolgozóipari termelés több mint egyötödét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása viszont 10,4 százalékkal csökkent, folytatva 2008 közepétől tartó visszaesését. A legnagyobb visszaesést a számítógép, és a perifériás egységek gyártása mutatta.

Stagnáló élelmiszeripar

A harmadik legnagyobb súlyú alág, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása gyakorlatilag az előző év szintjén maradt. A kisebb súlyú ágazatok közül 5,7 százalékkal nőt a vegyipari cégek és 1,5 százalékkal a gyógyszerek termelése. Elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói hálózatait érintő megrendelések, valamint a lakossági kereslet mérséklődésével magyarázza a KSH a belföldi értékesítés 10,5 százalékos novemberi visszaesését az előző év azonos hónapjához képest. Ezen belül viszont a járműipar belföldi eladásai csaknem másfél év után először mutattak szerény, 1,3 százalékos növekedést és emelkedtek a vegyipari és gyógyszer cégek belföldi eladásai is rendre 3,7, illetve 4,3 százalékkal.

Felfutottak a tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkekből ipari cégek 14,9 százalékkal többet értékesítettek belföldre valószínűleg azért mert a kereskedelmi készletek leapadtak és megindult az év végi bevásárlás. A nem tartós fogyasztási cikkek belföldi eladása 1,0 százalékkal maradt el az egy ével korábbitól. Az ipari export visszaesése ellenére a gépgyártó cégek export eladásai 26,1 százalékkal nőttek, novemberben először bővült tavaly a járműgyártók exportja 5,6 százalékkal, és 6,4 százalékkal nőtt a vegyipari export eladás, de a gyógyszerek exportja 1,9 százalékkal még mindig elmaradt az egy évvel korábbitól.

Hosszú évekig tart az ipar kilábalása válságból

A bázishatás és a főbb exportpiacok keresletének enyhe javulása miatt az idén egyre jobb ipari termelési statisztikai adatok látnak napvilágot, de az elemzők szerint a magyar ipar csak lassan, évek alatt éri el a válság előtti kibocsátási szintet. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, tavaly novemberben az ipari termelés szintje nagyjából a 2005-ösnek felelt meg, s az idén talán eléri a 2006-os, 2007. év eleji szintet. Úgy vélte, a válság miatt négy év esett ki az ipari termelésből. Hozzátette, miközben a külső kereslet az elmúlt hónapokban már mutatott némi élénkülést, a belső kereslet továbbra sem javul, s még mindig az összeomlás jeleit mutatja. Összehasonlításképpen elmondta, Magyarországgal ellentétben éves szinten a cseh, a szlovák és különösen a lengyel ipar már növekedésnek indult. Csehországban az új ipari megrendelések már 8 százalékos növekedést mutatnak, míg a Magyarországon éppen stagnálni kezdtek.

A számok mögött kettős hatás

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője elmondta, a számok mögött kettős hatás áll. Az egyik a bázishatás, ami miatt jobb az ipari termelés néhány adata az idén novemberben. Részben ennek a következménye, hogy a statisztika szerint a feldolgozóipar 13 alága közül ötben már növekedett a kibocsátás novemberben, így például a járműgyártásban. Hozzátette, a válság elsöprő hatását 2008 negyedik negyedévében érezték meg igazán a vállalatok, s az exportra termelő cégek voltak az elsők, amelyek nagy veszteségeket szenvedtek el. Az elemző szerint mindezt mutatják az akkori borzasztóan rossz adatok is. Török Zoltán szerint a másik hatás egyfajta lassú élénkülés a főbb export piacokon. Úgy vélte, a halvány kedvező jelek a jövőben erősödni fognak, de csak lassan, évek alatt fogja elérni az ipar a válság előtti termelési szintet. Az ágazatokról elmondta, már 2008-ban is lehetett tudni, hogy azok fognak elsőként felállni, amelyeket elsőként döntött le a válság: a járműgyártás és a finom elektronikai ipar. Kifejtette: a következő hónapokban a statisztika szépen alakul majd, hiszen nagyon rosszak a bázisadatok. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nehezén már túl van az ipar, nem mélyül tovább a válság, a visszaesés üteme csökken, s 2010-ben már sok területen növekedés várható.