A magyar képviselő három konkrét kérdést intézett a mezőgazdasági biztoshoz:

Egyetért-e a Bizottság az exporttámogatások jelentős növelésére tett francia minisztériumi javaslattal?
Egyetért-e a Bizottság a kvóta-alapú támogatások 50%-os emelésére tett magyar tejágazati javaslattal?
Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság a nagy kereskedelmi láncok mezőgazdasági termelőkkel szemben fennálló piaci erőfölényének megtörésére?

A kvótalapú  támogatások emelése kapcsán megjegyezte, hogy az közvetlenül javítaná  a magyar és más új tagállami termelők termelési pozícióit, hiszen bizonyos mértékben képes lenne ellensúlyozni a régi- és az új tagállamok mezőgazdasági támogatási szintje közötti különbséget. A bizottsági tagok túlnyomó többsége elégtelennek tartotta az Európai Bizottság eddigi lépéseit a tejágazat stabilizálására és ellenezték a tejkvóták fokozatos emelésére, illetve 2015-től való megszüntetésükre vonatkozó javaslatot. „Ennek fényében érthetetlen volt Fischer Boel biztos asszony magatartása, aki teljes mértékben elzárkózott a további intézkedésektől, elutasította mind a francia, mind a magyar kezdeményezést” – mondta Tabajdi. Mariann Fischer Boel szerint az európai tejszektorban „minden szép és minden jó”, a piac lassan stabilizálódik és emelkedésnek indulnak a felvásárlási árak. Az export visszatérítés emelését nem támogatja, azokat véleménye szerint olyan szinten kell tartanunk, hogy azzal ne fenyegessük a fejlődő országok termelését. Pozitívumként említette, hogy idén már október 15-től megnyílik a közvetlen támogatások igénylésének lehetősége, illetve hogy a Bizottság megnövelte a vaj és más tejszármazékok intervenciós felvásárlására nyitva álló időszakot. Kiemelte azt is, hogy az egyes tagállamok a kvóta keretein belül maguk is korlátozhatják egyes termelőiket, így helyzetbe hozva más termelőket. A biztos arra is ígéretet tett, hogy felülvizsgálják és kibővítik az évek óta nagy sikerrel működő iskolatej programot. Mindezeket az intézkedéseket a Mezőgazdasági Bizottság tagjai pozitívan értékelték, de összességében elégtelennek találták. A bizottság tagjai különösen aggasztónak tartották, hogy a piaci stabilizáció a kistermelők rovására következik be, fennáll ugyanis a veszély, hogy a kisüzemek tömegesen mennek csődbe a jövőben. „Harmadik felvetésem kapcsán reményre adhat okot, hogy az Európai Bizottság hatástanulmányt készít a kereskedelmi láncok piaci erőfölénnyel való visszaélése kapcsán. Ez a probléma nem csak a tejágazat, hanem szinte minden mezőgazdasági ágazat esetében jelentkezik. Beszédes adat, hogy miközben 2007. novembere óta a kiskereskedelmi tejárak 14%-al emelkedtek, addig a felvásárlási árak a termelési árszint alá csökkentek. A profit tehát nem a termelőnél jelentkezik, hanem elfolyik a kereskedelmi láncban. A kereskedelmi láncok multinacionális működése miatt ez ellen a jelenség ellen európai szintű szabályozással kell fellépnünk” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.