Ráadásul az Uniónak e téren komoly adóssága van – hangsúlyozta Surján László – a tizenkét új tagállamnak ugyanis tíz évet kell várnia ahhoz, hogy a régiekkel azonos támogatást kapjon. Az egységes belső piacon ezért egy évtizedig torzul a verseny. E tisztességtelen helyzet pénzhiányra hivatkozva alakult ki. Ha most kiderül, hogy mégis van pénz az agrárköltségvetésben, erkölcsi kötelesség e versenyhátrány mérséklése – húzta alá a politikus. Az agrárpénzek máshová irányítását ugyan az új tagállamok néhány vezetője is támogatottja – figyelmeztetett Surján László –, de „ne tévesszen meg senkit a posztkommunista vezetőréteg kóros megfelelési kényszere”. „Régen Moszkvától, ma Brüsszeltől várják a vállon veregetést.” Surján szerint szembe kell nézni egyebek között az afrikai problémákkal is, a megsegítésnek az agrárköltségvetés keretein belül, vetőmag, műtrágya formájában van realitása, pénzsegéllyel ugyanis – véli – terményhiányt megoldani nem lehet. A francia elnökség, az EPP-ED-vel együtt, erős Európában érdekelt – emelte ki Surján László. Ehhez alkalmas költségvetésre van szükség. Franciaország érti Európát, és sokat tett érte. A képviselő reméli, hogy vége lesz a költségvetés fűnyírószerű megkurtításának. Az elnökség tudatában van annak, hogy alulfinanszírozott programokra minden cent kidobott pénz. A Néppárt azt kívánja, hogy a költségvetési ráfordításokból érték szülessék. Ezért kész fellépni a hatékonyság javítása érdekében, illetve a rosszul működő programok, a korrupció vagy a belpolitika által vezérelt kiadások ellen. Így támogatja a klímaváltozással kapcsolatos hárompárti módosítást, és érdeklődéssel várja, hogy kiderüljön mi is áll a kifizetési szint meglepő, több mint három százalékos csökkenésének hátterében.