A bizottság a törvényjavaslatot 14 igen, négy nem és három tartózkodás mellett támogatta. Font Sándor (képünkön) (Fidesz), a testület elnöke az új adó- és járuléktörvények, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok módosítását az ezen a téren a kormány által megvalósított koncepcióváltással indokolta. Elmondta: ennek lényege a középréteg megerősítése és a gyermekvállalási kedv ösztönzése. A bizottsági elnök leszögezte: az új személyi jövedelemadózási rendszerrel, mely az arányos teherviselést tartja szem előtt, egyetlen adózói csoport sem jár rosszul. Az ellenzéki pártok képviselői ugyanakkor vitatták az új személyi jövedelemadó-rendszer pozitív hatását, szerintük ugyanis a szegényebb rétegek, akik nem tudják például a gyermekek után járó adókedvezményt igénybe venni, rosszul járnak. Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke külön is sérelmezte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek jövedelmi viszonyai elmaradnak a társadalmi átlagtól, és ezt a réteget az új személyi jövedelemadózás nem fogja segíteni. Font Sándor visszautasította az ellenzéki bírálatokat, arra utalva, hogy a koncepcióváltás valóban újdonságot jelent ezen a területen, de eddig ezt egyetlen kormány sem merte meglépni az elmúlt években. Jogosnak nevezte a válságadó kivetését a különböző nagy jövedelemtermelő szektorokra, mivel azok az elmúlt 20, de leginkább az elmúlt nyolc év nagy haszonélvezői voltak, és a közös társadalmi tehervállalásból most átmenetileg ki kell venniük a részüket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a bizottság 18 igen, három tartózkodás mellett támogatta. Font Sándor azt javasolta, hogy az úgynevezett álexportra és a feketeimportra az összevont adó- és vámigazgatás szakemberei jobban figyeljenek a jövőben, mivel az rendkívül nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak. Példaként említette a gabona-, illetve a borkereskedelmet. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány képviselője csak a technikai jellegűeket támogatta, a működés megváltoztatását célzó javaslatokra azonban nemet mondott. A kormányálláspontot a kormánypárti képviselők minden esetben támogatták.