Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja biogázról készített saját kezdeményezésű jelentéséről ma szavazott a szakbizottság. A képviselők a jelentést ellenszavazat nélkül fogadták el. Tabajdi szerint a jelentés konszenzusos elfogadása is jelzi: az utóbbi időkben a bioenergiával kapcsolatban felmerült kételyek mellett is a biogázban óriási potenciál rejlik Európában. A magyar szocialista képviselő kiemelte, hogy a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amely esetében a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolható. A biogáz potenciálját leginkább az adja, hogy sokféle mezőgazdasági melléktermékre, hulladékra épülhet: szennyvíziszapra, állati trágyára, kommunális hulladékra, állati és növényi melléktermékekre, energianövényekre. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a biogáz-felhasználás semmilyen formában nem veszélyeztetheti az élelmiszertermelést és ellátást, ugyanakkor az állati trágya és egyéb hulladékanyagok, melléktermékek felhasználására épülő biogáztermelés nem jelent konkurenciát. A biogáz sokoldalúan felhasználható: áramtermelésre, fűtésre, hűtésre, gépjárművek meghajtására. A biogáz a megfelelő technikai feltételek megléte esetén a földgázhálózatba is betáplálható. A biogáz felhasználás segítségével csökkenthető a globális széndioxid kibocsátás, a széndioxidon túlmenően a rendkívül káros metán kibocsátása is mérsékelhető.
Tabajdi elmondta, hogy jelenlegi viszonyok között a biogáztermelés kizárólag piaci alapon nem rentábilis, ezért legalábbis a kezdeti periódusban uniós és állami támogatásra van szükség. A technikai fejlődéssel ugyanakkor hosszú távon van esély arra, hogy a biogáztermelés önmagában is kifizetődő lesz, ezért külön hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztés erősítésére. A magyar szocialista képviselő szerint a bioenergiák közül a biogáz termelésben rejlik a legnagyobb potenciál, csak az állati trágyán alapuló biogáztermelést tekintve 14-szeresére lehetne növelni az energiatermelést. A Mezőgazdasági Bizottság tagjai egyetértettek a jelentéstevővel abban is, hogy csak olyan mértékben szabad növényi termékeket felhasználni biogáz előállítására, amelyek semmilyen formában nem veszélyeztetik a humán élelmiszerellátást, illetve az állati takarmány biztosítását. „A hangsúlyt az  állati trágyán és a szerves hulladékon alapuló biogáz-előállításra kell helyeznünk, mivel az kiegészítő jellegű és nem támaszt árfelhajtó versenyt a mezőgazdaságban, Környezetvédelmi okokból úgyis meg kell oldani az állattartó telepekben keletkező trágya feldolgozását, amelyre a leghasznosabb megoldást a biogáztermeléssel való egybekapcsolás jelenti. ”
Tabajdi hangsúlyozta, hogy a jelenlegi európai szabályozás túl szigorú és merev, nem ösztönzi kellőképpen a biogáztermelés és felhasználás fejlesztését. A jelentéstevő felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy integrált megközelítésű biogáz irányelvet, amely elősegítené a biogáz elterjedését Európában. A jelentéstevő szerint végig kell gondolni a zöldadó rendszerét is, és elsősorban nem az energiatermékekhez, hanem az energiahordozókhoz kellene azt kötni. A gazdákat ösztönözni kell, hogy fogjanak össze, és közösen alakítsák ki a biogáz-kapacitásokat, hiszen a környezetvédelmi előírások úgyis rákényszerítik őket a szerves trágya, illetve a mezőgazdasági melléktermékek átalakítására. Tabajdi a szavazást követően azt is elmondta, hogy a bioenergia nem csodaszer, megvannak a maga korlátai. Azonban semmilyen lehetőséget nem szabad kihasználatlanul hagynunk energiatermelésünk diverzifikálására: a biogáz-termelésben óriási potenciál rejlik, amelynek kihasználását szabályozási és anyagi eszközökkel is támogatnunk kell.

HÁTTÉR:
A felszökő kőolaj- és földgázárak láttán, és megtapasztalva az energia-behozatalra való rászorultságot egyre több ország fogad el úttörő jellegű jogszabályokat a biogázban rejlő energiatermelési potenciáljaik kiaknázására, mivel a biogáz hasonlít a földgázra és felhasználható annak helyettesítésére (a biogáz 55–65% metánt tartalmaz). Az integrált mezőgazdasági létesítményekben előállított biogáz egyike a fontos bioenergiaforrásoknak és univerzális energiaforrásként hasznosítható. A metánkoncentráció növelése után a tisztított biogáz felhasználható mechanikus gépek meghajtására, és ezen keresztül áramtermelésre is (lakóépületek és állattenyésztő telepek világítása); a biogáz elégetése hőt termel, mely felhasználható fűtésre vagy szárításra (fóliasátrak, üvegházak, gabonatárolók, disznófarm, középületek fűtése). A biogáz hűtőgépek vagy üzemanyagcellák meghajtására is alkalmas. A feljavított és sűrített biogáz bioüzemanyagként országúti járművek meghajtására is használható.
Az egy hektáron termesztett biomasszából előállított biogáz kétszer olyan hatékony, mint a biodízel. Ma mintegy 4 242 gazdasághoz kapcsolódó és kb. 26 központosított biogázüzem működik az EU-ban, de ezek megoszlása tagállamonként nagyon eltérő. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb. A legtöbb országban az üzemek döntő többsége egy gazdasághoz kapcsolódik, míg Dániában a legtöbb biogázt központosított létesítményekben állítják elő. 2007 derekán az európai mezőgazdasági biogázüzemekben előállított biogáz éves mennyisége 1,85×10⁹ m3-re becsülhető (65%-os metánkoncentráció). A trágyából kinyerhető biogáz előállítására vonatkozó összpotenciál az EU-ban 827 PJ (Petajoule), miközben ma mindössze 50 PJ-nyi biogázt állítunk elő trágyából, energianövényből és szerves hulladékból összesen. Ez azt jelenti, hogy a csak trágyából kinyert energia mennyiségét akár a tizennégyszeresére növelhetnénk.