Mégpedig a hosszú távú biztonságos, jövedelmező működés és a fenntarthatóság érdekében. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára azzal is alátámasztotta a minisztérium vezetésének koncepcionális döntését, hogy az új rendszer kialakítását követően a termelői csoportoknak az eddiginél magasabb színvonalú szakmai feltételeket kell teljesíteniük. Ezek mindenekelőtt az együttműködés elmélyítését, az integráció bővítését, végső soron a termelők eredményességét hivatottak szolgálni. Az agrártárca előzetesen több lehetséges elvárást is megfogalmazott: legalább két termelői csoport összeolvadása, az árbevétel vagy a taglétszám emelése; utóbbi kettőnek százalékosan vagy nominálisan kell növekednie.

Több helyen is ott vannak

A termelői csoportok életre hívását 2004 és 2006 között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (NVT) keresztül támogatta az Európai Unió és a magyar kormány, de működési feltételeik javítását a 2013-ig érvényes Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) I. tengelyének fejlesztési céljai között is megtaláljuk: a rájuk vonatkozó intézkedés kiemelten támogatja az új termelői csoportok létrehozását és a régebben megalakult csoportok működését.

Ma 245 termelői csoport működik

Jelenleg Magyarországon 245 termelői csoport rendelkezik állami elismeréssel, melyek taglétszáma 17 800 fő. A legtöbb csoportot Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatjuk. A tagok között döntő többségben vannak a természetes személyiségű termelők, arányuk 84,5 százalék. Két évvel ezelőtt a termelői csoportok árbevétele meghaladta a 210 milliárd forintot, az FVM e bevétel növelését, illetve a taglétszám emelését tartja kívánatosnak.

Ágazatok szerinti összefogás

A termelői csoportok többsége a gabona-, a baromfi- és az olajos növények (pl. napraforgó, repce) ágazataiban tevékenykedik. 2004 és 2006 között tevékenységük fejlesztésére 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre, az ÚMVP keretében ez az összeg 2007-13 között mintegy 20 milliárd forintra emelkedett. A jelenlegi gazdasági helyzetben minden egyes megőrzött munkahely érték, továbbá a szaktárca minden rendelkezésére álló eszközzel ösztönzi a minőségi magyar termékek fogyasztását. Az ÚMVP termelői csoportokat támogató intézkedésének célja is éppen ez, a magyar mezőgazdasági termelők termékeinek biztos piacra jutásának elősegítése az összefogás megteremtésével, a csoportok növekedésének serkentésével. A termelők önkéntes szerveződésein keresztül tagjaik termelésüket a piaci igényekhez igazítják, áruikat közösen juttatják el a piacra, és képesek kiszolgálni a nagy tételben vásárolni kívánó vevőket is.

Támogatás: öt éven keresztül

Jelenleg a vissza nem térítendő átalányösszegű támogatásban, melynek mértékét uniós rendelet határozza meg, a termelői csoport állami elismerésének napját követő öt éven keresztül részesülhet. A támogatás értékének felső határa legfeljebb 1 millió euró – azaz árfolyamtól függően mintegy 250-300 millió forint – termelési értéket produkáló termelői csoport esetében az első és második évben forgalmazott termékek utáni bevétel 5-5 százaléka, a harmadik évben 4 százaléka, a negyedikben 3 százaléka, az ötödik évben pedig 2 százaléka lehet.

Az összeg sávosan változik

Az egymillió eurót meghaladó termelési értéket előállító termelői csoportok 250 millió forintig az előbbiek szerinti támogatást kaphatják, míg az afeletti összeg tekintetében a támogatás mértéke sávosan mérséklődik. A támogatás mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg az első és második évben a 100 ezer eurót (ma több mint 30 millió forintot), a harmadik évben a 80 ezer, a negyedikben a 60 ezer, az ötödik évben pedig a 50 ezer eurót. Megjegyzendő, hogy e támogatásokban nem részesülhetnek a dohány- és a halágazatban működő termelői csoportok, illetve a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedő termelői értékesítő szervezetek. Utóbbiak – az úgynevezett TÉSZ-ek – más ÚMVP-jogcím keretében igényelhetnek támogatást.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.

Kapcsolódó hírek:
►Vállalkozásfejlesztés az Ipoly mentén ►Sok lehetőséget rejt az ifjúsági turizmus ►Takarékszövetkezeti kölcsön is segíti az ÚMVP-t ►Vidékfejlesztési gyorsmérleg ►Az Őrség sokakat vonz, mégis kevés a szálláshely ►Kozárdi rendezvények: fesztiválok és turizmusélénkítés ►Nagy lehetőségek a Cserhátalján ►Falu a városban – I. Európai LEADER Expo ►Aktív önkormányzatok Pest megyében ►Kutatói értékelés az ÚMVP-ről ►ÚMVP-források – jelentős érdeklődés a Balaton-felvidéken ►Vidéki rendezvények ÚMVP-támogatással ►Új lehetőség a borászoknak – a borturizmus fellendítése ►Az ÚMVP támogatási keret harmadáról már döntöttek ►A sikeres jövő kulcsa a mikrovállalkozások segítése ►Kulcsszavak: vidékfejlesztés, hálózat, LEADER, MNVH ►Ifjúsági turizmus fejlesztésére ÚMVP források ►A falusi turizmus új perspektívája – a borút ►LEADER: az összefogás művészete ►Forgács Barnabás: versenyképesség, versenyképesség… ►Projektmenedzselés felső fokon – Károly Róbert Főiskola ►Célkeresztben az idegenforgalom a Dél-Mátrában ►Vidékfejlesztés: ezernél több pályázat a Dél-Dunántúlon ►Megalakult az MNVH Tanácsa és Elnöksége ►Legközelebb áprilistól lehet beadni tanyabusz számlát ►Falubusz – ÚMVP-s segítség az egyik legkisebb falunak ►Népszerű a tanyabusz ►A pályázók értik az ÚMVP-t, nagy nehézség nem várható ►Idei összegzés az ÚMVP-ről ►Beinduló fejlesztések Észak-Pest megyében ►Kész Magyarország területfejlesztési értékelése ►Gráf: a vidékfejlesztési programok megvalósulnak ►Hektáronként 150-250 ezer forint ►Leader-program Szabolcsban►Újfajta hitelek a vidékfejlesztésre ►Október 18-tól pályázhatók a vidékfejlesztési programok ►Támogatással vásárolható tanyabuszok►Startolnak a vidékfejlesztési programok ►Brüsszel elfogadta a magyar vidékfejlesztési jelentést ►Vidéki rendezvényeket, falunapokat támogat az ÚMVP