Gráf József szerint az idei és a 2010-es év lesz az, amely a beruházásokat tekintve a magyar mezőgazdaságot „alapjaiban előre viszi”. Az ágazat 5 százalékos részaránya az ország beruházásaiból két év múlva 7-8 százalék körül lesz – tette hozzá, megjegyezve: ez egy „modern, versenyképes Magyarországot fog megalapozni”. Tájékoztatása szerint a GDP négy százalékát adta tavaly a mezőgazdasági alapanyag-termelés, azonban a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparral, vetőmag-feldolgozóssal együtt már 12-13 százalékot tesz ki.

Előrehozni a kiegyenlítést

A szaktárca vezetője szerint a mezőgazdaság életképességét mutatja az exportban való nyolc százalékos részesedése is. Gráf József felvetette: meg kellene gondolni, hogy a világválságra tekintettel nem lehetne-e a 2013-as kiegyenlítődési időszakot előbbre hozni az agrártámogatás vonatkozásában, a később csatlakozott országok esetében.

Nem lehet túltermelés

Neil Parish, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Bizottságának elnöke a fórumon azt hangsúlyozta, hogy a 21. században az energia- és élelmiszerbiztonság kulcsfontosságú tényezők, s „közös ügyünk”, hogy egészséges, minőségi élelmiszerek kerüljenek a piacokra. Elmondta: Lettországban például 100 euró, Görögországban viszont 500 euró támogatás jut egy hektárra, ami nem helyénvaló. Mint mondta: olyan támogatási rendszert kell kialakítani az Európai Unióban (EU), amely alkalmazkodik a földrajzi körülményekhez. Neil Parish hangsúlyozta azt is, hogy a jövőben nem tolerálható az, hogy az EU-ban olyan többlettermelés alakuljon ki, amelyet aztán a fejlődő országokba exportálva, ott „lenyomjuk az árakat”.

Hektáronként 500 euró

Jean-Luc Demarty, az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatója szerint ha Magyarország 2013-ban eléri a „normális támogatási időszakot”, akkor hektáronként 500 eurós támogatáshoz jut hozzá. A főigazgató szerint az új tagállamok, közül a baltiak, valamint Lengyelország és Magyarország megduplázták már az agrárjövedelmeket, de a többieknél is 50 százalékos a növekedés.