A csődtörvény március végén elfogadott módosítása az adós és a hitelező érdekeit egyaránt szem előtt tartja. Az 1991-ben elfogadott törvény eddig mintegy félszázszor módosult, de másfél évtizede nem változtak azok a szabályok, amelyek arra vonatkoznak, hogy miképpen kísérelheti meg a fizetésképtelenné vált adós a hitelezővel a megegyezést – mondta Gadó Gábor.

Nagyon kevés csődeljárás zajlik

Nagyon kevés csődeljárás zajlik: tavaly egyáltalán nem is volt, 2007-ben, illetve 2006-ban pedig kevesebb 20-nál. Pénzügyi válság idején ez különösen nagy probléma – mondta a szakállamtitkár. Jelenleg a lejárt követeléssel rendelkezőknek több mint a fele, a le nem jártaknak pedig több mint egynegyede kell, hogy támogassa a csődeljárás megindítását és a csődegyezség létrejöttét azzal, hogy a támogató szavazatoknak el kell érniük az összes követelés 2/3-át. Ez utóbbi feltétel az, ami végképp kizárja a csődnyitás esélyét – mondta a szakállamtitkár.

Moratórium: 80 nap

A javaslat szerint ehhez már csupán az lesz szükséges, hogy a biztosított, illetve a nem biztosított hitelezők körében is külön-külön többségben legyenek azok, akik támogatják a fizetésképtelenné vált adóssal szemben a csődeljárást. Ha megindul az eljárás, az adós 80 napos moratóriumot kap a megegyezésre hitelezőivel – mondta Gadó Gábor. A javaslat számos további pontosítást tartalmaz, ezek célja, hogy a hitelezőknek is bizalmuk legyen a csődeljárással szemben.

Az indoklás

A törvényjavaslat általános indoklása szerint az „új csődszabályozás elősegítheti, hogy a piacvesztés vagy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idejekorán csődöt jelentsenek, mintsem később, jelentős adósságfelhalmozást követően felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók bíróság előtti csődeljárás keretében, és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti, hosszadalmas eljárást követő, jogutód nélküli megszüntetésüket”. A módosítás elsődleges célja, hogy a csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelezői részére, teremtse meg a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen – tartalmazza a javaslat indoklása.

Negyedére rövidítenék a procedúrát

A felszámolási eljárás szabályainak módosítása kapcsán a szakállamtitkár elmondta: a fizetésképtelenné vált cégek piacról kivezetését szolgáló procedúrát az eddigi, esetenként két-három évről negyedévre szeretnék rövidíteni, amit a jövőre elinduló elektronikus ügyintézés tovább gyorsíthat. A módosítás célja volt az is, hogy elejét vegyék azoknak a pletykáknak, amelyek szerint egyes felszámoló cégek „jóban vannak” a kirendelő – felszámolóbiztost kijelölő – bíróval. A módosítás nyomán számítógépes program jelöli majd ki véletlenszerűen a felszámolóbiztost, és ezen a bíró csak akkor változtathat, ha döntését meg is indokolja. Egyébként pedig kijelöléskor nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró.

A hitelezői választmány kérhet másik biztost

A javaslat szerint a hitelezői választmány kérheti másik biztos kijelölését, továbbá érdemi jogorvoslati joga lesz, panaszait bírónak kell kivizsgálnia. Gadó Gábor elmondta: a folyamatban lévő felszámolási eljárások száma meghaladja a 30 ezret, idén az első negyedévben 2-2,5 ezer felszámolási eljárás indult, és 8 csődeljárás. Nemzetközi összehasonlításban a 10 ezer vállalkozásra jutó felszámolási eljárások aránya tavaly Magyarországon 92 volt, Németországban 96, Hollandiában 103, Ausztriában pedig 224, tehát túlzás lenne azt állítani, hogy Magyarország élen jár a felszámolási eljárások terkintetében – mondta a szakállamtitkár, hozzátéve, hogy abszolút számban tavaly több mint 11 ezer felszámolási eljárás indult Magyarországon.

Gyorsított eljárás

A törvényjavaslat indoklása a felszámolási eljárással kapcsolatban tartalmazza, hogy „differenciáltabb szabályrendszert teremt meg annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban kerüljenek megszüntetésre, jelentősen csökkentve ezáltal az eljárás lefolytatásából keletkező állami költségeket is”. Továbbá a javaslat „néhány ponton rövidíti a felszámolási eljárás határidőit, részletesebbé teszi az adós gazdálkodó szervezet volt vezetőinek kötelezettségeit az iratok, vagyon felszámolónak való átadása során, és előírja a felszámolóval való együttműködést. Mindezek megszegése esetén szigorúbb szankciókat vezet be. Gyakori ugyanis, hogy a volt cégvezetők mulasztása miatt a felszámoló csak jelentős nehézségekkel tudja a vállalkozás iratanyagát összegyűjteni, vagyonát fellelni. Mindez meghosszabbítja, és csalárd cégvezetői magatartás esetén meghiúsíthatja a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását, továbbá a hitelezők érdekeinek sérelmével jár”.

A magáncsőd más

Gadó Gábor kitért arra is, hogy a cégeljárástól teljesen külön szabályozandó a magáncsőd intézménye, amelyre az elképzelések szerint természetes személyek, illetve háztartások esetében nyílik majd lehetőség. A szaktárca jelenleg a vitaanyagot készíti, amelynek egyeztetése várhatóan májusban kezdődik el.