A gesztenyefajok és hibridjeik legjelentősebb kártevője a szelídgesztenye-gubacsdarázs, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt kéri, ha valaki szelídgesztenye fákon, vélhetően a kártevő okozta tüneteket (például gubacsokat) észlel, vagy ha úgy véli, hogy a gubacsdarazsat látja, értesítse az illetékes megyei növény- és talajvédelmi igazgatóságot.
A hivatal közleményben ismerteti: a gubacsdarázs a rügyeket megfertőzve gátolja a hajtásképződést, így akár 50-75 százalékkal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa is kipusztulhat. Az Európai Unióban a tagállamoknak rendszeresen vizsgálniuk kell a darázs jelenlétét. Ahol ezt kimutatták, nemcsak a fertőzött szelídgesztenye növényeket kell megsemmisíteni, hanem körülöttük egy 15 kilométer sugarú, körülhatárolt területet kell létrehozni. A körzeten belül található gazdanövények forgalmazását is korlátozni kell, semmilyen szaporító- vagy ültetési anyaguk nem szállítható sem e területen belül, sem azon kívülre. Magyarországon a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatósága, valamint erdészeti igazgatósága közösen végzi az ország egészére kiterjedő felderítést a faj esetleges megjelenésének észlelése, megtelepedésének megakadályozása érdekében. A Kínában őshonos faj 2002-ben került be Európába. Magyarországra először 2008-ban érkezett fertőzött növényanyag, majd 2010-ben, de a gubacsdarázs kiszabadulását mindkét esetben  megakadályozták. Szlovákiában 2012 májusában azonosítottak gubacsdarázs fertőzést. A 15 kilométer sugarú körülhatárolt terület egy része átnyúlik Magyarországra is, Rajka, Bezenye és Dunakiliti területét érintve. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága erre a három községre kiterjedően létrehozta a hazai körülhatárolt területet, és elrendelte a mag kivételével minden szelídgesztenye szaporítóanyag és facsemete forgalmazásának korlátozását, valamint az intenzív felderítést – ismerteti a Nébih.