Az Európai Bizottság által az éves tagállami nyilatkozatok alapján elvégzett előzetes számítások szerint bizonyos tagállamoknak összesen valamivel több mint 340 millió euró összegű illetékre kell számítaniuk azért, mert a 2007/2008-as gazdasági évben túllépték tejkvótájukat. Tavaly az akkor érintetteknek összesen 221 millió euró összegben kellett illetéket fizetniük. A szállítási kvótáját ezúttal hét tagállam (Ausztria, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Olaszország és Németország) lépte túl összesen 1 217 000 tonnával, amiért 338,7 millió euró összegű illetéket kell fizetniük. A többlet mintegy 47%-a az Olaszországban teljesített szállítások kapcsán keletkezett, az illeték 30%-át Németországnak kell befizetnie. Olaszország 5,7%-kal, Ciprus 3,9%-kal, Ausztria pedig 3,2%-kal lépte túl a szállítási kvótáját. A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokkal összefüggésben Ciprus, Hollandia és Luxemburg számolt be összesen 4673 tonna túllépésről, amely összesen 1,3 millió euró összegű illeték befizetését teszi szükségessé, 92%-ban Hollandia részéről.

A 2007/2008-as kvótaévben (2007 áprilisától 2008 márciusáig) a tejipari létesítményekbe való beszállításra vonatkozó teljes kvóta 139,6 millió tonna volt. Ez az Európai Unió huszonhét tagállamában összesen 1 050 000 egyéni kvótára oszlik. A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra egy 3,4 millió tonnás külön kvóta vonatkozik, amely 527 646 egyéni kvótára van felosztva.

A befizetendő összes illeték 2007/2008-ban lényegesen (53%-kal) több lesz, mint 2006/2007-ben volt, mert bizonyos tagállamokban jobban növekedett a szállítások kiigazított mennyisége, mint az adott tagállam kvótája. Ez történt Ciprus, Hollandia és Németország esetében. Ha Romániát és Bulgáriát nem tekintjük (ezekben az országokban a kvótarendszer alkalmazása 2007/2008-ban kezdődött meg), az Európai Unió fennmaradó huszonöt tagállamában a szállítások kiigazított mennyisége 767 000 tonnával volt nagyobb, mint 2006/2007-ben, miközben a 2003. évi KAP-reform eredményeképpen a kvóta csupán 491 000 tonnával növekedett. A huszonhét tagállam közül húszban a termelőknek nem kell illetéket fizetniük a szállítások után, ezek a tagállamok ugyanis nem lépték túl a kvótájukat.

A rendszer működése

Az Európai Unióban a tehéntejet kvóták alapján hozzák forgalomba, amelyeket eredetileg a kínálat és a kereslet kiegyensúlyozása és a túlkínálat megakadályozása érdekében vezettek be. Minden egyes tagállam két kvótával rendelkezik: az egyik a tejipari létesítményekbe beszállított mennyiségekre, a másik a fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra vonatkozik.

Ezeket a mennyiségeket az egyes tagállamok felosztják a termelők között (egyéni kvóták). A nemzeti kvóta túllépése esetén az érintett tagállamban a túllépésért felelős termelőknek úgynevezett többletilletéket kell fizetniük. Ezt a többletilletéket a tehéntej-termelőknek az április 1-jétől március 31-ig tartó tizenkét hónapos időszak során általuk értékesített tej és tejjel egyenértékű termékek azon teljes mennyisége alapján kell állniuk, amennyivel túllépték a kvótát. A tagállamoknak minden évben szeptember 1-jéig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak a tejkvótarendszer előző időszakbeli alkalmazásáról. A jelentéstételi kötelezettségüket a tagállamok egy kérdőív kitöltésével teljesítik, amelyben megadják a többletilleték kiszámításához szükséges összes adatot. Az esetleges túllépés minden száz kilogrammjáért 27,83 euró összegű többletilletéket kell fizetni.

A kvótarendszer megszüntetése 2015-ig

A közös agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformja keretében az a döntés született, hogy a tejkvótákat 2015. április 1-jéig fokozatosan fel kell számolni. A KAP állapotfelmérésével kapcsolatos javaslataiban a Bizottság azt indítványozta, hogy a kvóták 2009/2010-től 2013/2014-ig minden évben egy-egy százalékkal nőjenek, ami lehetővé tenné, hogy a piac különösebb zavarok nélkül, fokozatosan alkalmazkodhasson a kvóta nélküli világhoz.