Magyarország kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencében a környezetügyi együttműködésre, ugyanis a térség földrajzi értelemben is szoros egységet alkot. 

Ezért természeti örökségünk védelme és fenntartható fejlesztése elemi érdeke a régió minden népének, így nekünk, magyaroknak is. Erről Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszélt a Kárpátok Keretegyezmény Végrehajtó Testületének 10. ülésének budapesti ünnepi megnyitóján.

A környezeti kihívások miatt fontos, hogy régiós egységben gondolkodjunk, ugyanis a megoldandó problémák nem ismernek országhatárokat – húzta alá a helyettes államtitkár. Mint mondta, a magyar kormány fokozott figyelmet fordít a magyarlakta Kárpát-medencei térségekre, mind a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben, mind a határon átnyúló projektek finanszírozási lehetőségeinek megteremtése érdekében.

A hazánk mellett hat országot (Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) érintő, a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 2006-ban lépett hatályba, az elnökségi feladatokat pedig 2017 és 2020 között Magyarország látja el. Az együttműködés célja, hogy az érintett országok hozzájáruljanak a Kárpátok védelméhez és fenntartható fejlődéséhez, megőrizzék a térség természeti és kulturális értékeit, javítsák az életminőséget, erősítsék a helyi gazdaságot és közösségeket. Ilyen célokat szolgálnak az európai területi együttműködési programok, ezen belül a hagyományos két-, vagy többoldalú (pl. magyar-szlovák-ukrán-román-bolgár) határon átnyúló programok, továbbá a transznacionális projektek.

A Romániával és Bulgáriával kibővített V4+ formációk keretében olyan kérdésekben tevékenykednek együtt a partnerországok, mint a levegőminőséget javító emissziócsökkentés és a regionális ökoszisztémák egészére kiható természetvédelmi programok.