Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencián nem áltatta a résztvevőket: az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi.

A fejlesztési kényszernek három oka van Gyuricza Csaba szerint: a gazdasági versenyben maradás, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei, a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások. Alapelvárás, hogy nemcsak versenyképesnek, de fenntarthatónak is kell maradnia a termelésnek – hangzott el a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A fenntarthatóságnak gazdaságilag, környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. A támogatáspolitika azonban e három pillér egyensúlyát megbontani látszik, és a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak – jegyezte meg a főigazgató. Különösen sérelmezi az agrárium, hogy a klímaváltozás teljes súlyát rá hárítja a társadalom.

„Van törlesztendőnk a fenntarthatóság terén, ami lemérhető azon is, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. Azonban jók az agroökológiai adottságaink, tudnunk kellene élni velük.

Ha megnézzük, hogy a régi tagországok hogyan tudnak magasabb hozzáadott értéket előteremteni egységnyi területen, akkor azt látjuk, hogy ezt intenzívebb termeléssel, sok inputanyaggal érik el, és folyamatosan emelik a technikai színvonalat. Diverzifikált a gazdaságok termelési profilja és termelői tulajdonban vannak a feldolgozók. Ne feledjük, hogy fizetőképesebb a vásárló is”
– sorolta Gyuricza azokat a vonásokat, amelyekben a nyugati országokhoz mérten elmaradásban vagyunk.

2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül a Közös Agrárpolitika középpontjába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését fogja szolgálni. Mindehhez szükség lesz a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatására és az innovatív beruházások ösztönzésére is. Ma Magyarország a GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, agrár-élelmiszeripari beruházásra pedig az 5 százalékát. Eközben az ágazat a magyar GDP 13-15 százalékát adja, ilyen arányban lenne szükség az innovációs beruházásokra is – vélekedett Gyuricza. Felhívta a figyelmet: az új Közös Agrárpolitika elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, márpedig Magyarország éppen ezen a téren küzd kihívásokkal.