Az elnök közölte: a tavalyi 436 ezer tonna után az idén várhatóan 464 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel feldolgozásra. A szakember annak ellenére bizakodó, hogy a gazdasági körülmények nem kedveznek az ágazatnak, hiszen magasak a takarmányárak, és várhatóan ezek az idén sem csökkennek majd az aszály miatt. A tanács tagjai ugyanakkor úgy vélik, hogy a piaci kereslet alátámasztja majd várakozásaikat. Bárány László szerint csupán a lúdtenyésztésben lehetnek esetleg előre nem látható gondok.

Csirkéből 232 ezer tonna

Bárány László elmondta: tavaly csirkéből összesen mintegy 232 ezer tonnát vásároltak fel a feldolgozók, míg az idén várhatóan ez 241 ezer tonna lesz. Pulykából az idén előreláthatólag mintegy 2000 tonnával kevesebb lesz a felvásárlás, ami tavaly 122 ezer tonnát tett ki. Libából 32 ezer tonnát vettek a feldolgozók 2008-ban, az idén várhatóan ez 38 ezer tonna lesz. Kacsából a felvásárlás a múlt évben 47 ezer tonnát tett ki, az idén várhatóan 63 ezer tonnára emelkedik. A BTT elnöke szerint az áfa növelése rendkívül nehéz helyzetbe hozza a belföldi eladókat, mivel szerinte az 5 százalékos emelés mintegy 3-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Emellett Bárány László úgy vélte, hogy a gazdasági körülmények nehezülése miatt a legális feldolgozás egy része a szürke-, illetve a feketegazdaságban keres majd magának helyet. Az elnök ugyanakkor optimista is volt, mivel úgy gondolja, hogy az ágazat a nehéz körülmények ellenére is ebben talpon marad, ugyanúgy, mint tette azt tavaly és tavalyelőtt is.

Az agrárkormányzat mindent megtesz

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelezte, hogy az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az állattenyésztés a jelentős gondok ellenére is megfelelő hasznot hozzon azoknak, akik az ágazatba fektettek, és ebből akarnak megélni. Erre példaként hozta fel, hogy az állattenyésztés fejlesztésének támogatására eddig 225 milliárd forint összegű támogatási kérelmet hagytak jóvá, ami mintegy 400 milliárd forintos beruházási érték megvalósulását jelentheti az ágazatban. Külön a baromfiágazatról szólva közölte, hogy az állatjóléti, illetve állategészségügyi költségek támogatását az agrárkormányzatnak sikerült egyedüliként az unióban jóvá hagyatnia, notifikáltatnia az EU illetékeseivel. Emellett kiállt az élelmiszer etikai kódexben lefektetett elvek alkalmazása mellett is, bár ennek létjogosultságát Bárány László megkérdőjelezte, és az volt a véleménye, hogy ezt az ügyet törvénnyel kellene szabályozni.

Miniszteri kritika a GVH-nak

Gráf úgy vélekedett, hogy az etikai kódex jobban szolgálja a termelők érdekeit, mint a törvény, mivel az önként vállalt magatartásformák betartása nagyobb lehetőséget ad több magyar áru eladói polcra kerülésére, mint a törvényi szabályozás. Kritikával illette ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatalt, mondván, hogy az etikai kódexben lefektetett elvek nem tartoznak a hatáskörébe, mivel azokat az egyezségben résztvevők önként vállalták, és ezek az elvek nem sértenek versenyjogot.