A kifejezés adatállományok – szövegfájlok, képek, videók – és szoftverek távoli számítógépeken történő tárolására utal. Ezekhez a távoli eszközökhöz a felhasználók interneten keresztül férhetnek hozzá, az általuk választott módon. Ez gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb és potenciálisan biztonságosabb, mint ha egy adott helyhez kötött számítástechnikai tárolási-hozzáférési megoldást alkalmaznának. Számos népszerű szolgáltatás – mint például a Facebook, a Spotify és a webalapú e-mail – cloud computing technológiákra épül. A felhőalapú megoldások tényleges gazdasági előnyei azonban abból fakadnának, ha a vállalkozások és a közszektor szélesebb körben használná őket. Az új uniós stratégia szerint fontos, hogy kijussanak „a műszaki szabványok útvesztőjéből”, és élvezni lehessen az átjárhatóság, az adathordozhatóság és a visszafordíthatóság nyújtotta előnyöket. Ennek érdekében a szükséges szabványokat 2013-ra ki kellene választani. Az EU támogatni kívánja az uniós szintű tanúsítványi rendszereket a felhőalapú szolgáltatást nyújtó megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében. Szintén figyelmet kíván fordítani Brüsszel arra, hogy biztonságos és tisztességes szolgáltatási feltételeket dolgozzanak ki a számítástechnikai felhővel kapcsolatos szerződésekhez. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a tagállamok és az ipar részvételével úgynevezett Európai Számítástechnikai Felhő Partnerséget akar létrehozni annak érdekében, hogy kihasználják a közszféra vásárlóerejét. Ez a szektor adja ugyanis az összes információtechnikai kiadás 20 százalékát, és ezzel a részaránnyal már befolyásolni lehet a felhőalapú szolgáltatások európai piacát – növelhető a felhőalapú szolgáltatást nyújtó európai szolgáltatók versenyképességi esélye, miközben olcsóbb és színvonalasabb e-kormányzati szolgáltatásokra nyílik mód. Az Európai Bizottság számításai szerint az új stratégia segítségével 2020-ig 2,5 millió új európai munkahelyet lehet teremteni, és az uniós GDP éves szinten nettó 160 milliárd euróval – körülbelül 1 százalékkal – bővülhet.