Az utóbbi napok csapadékos időjárása és a magas légköri páratartalom miatt fokozódik a gyümölcsfák és a szőlő gombás és baktériumos betegségeinek fertőzésveszélye.

A kórokozók szaporodásának kedvezőek az időjárási feltételek, ilyenkor a növényvédelmi kezelések elmulasztása súlyos következményekkel járhat.

A szőlőperonoszpóra-fertőzéshez a csapadékos idő és legalább 10-13 °C átlaghőmérséklet szükséges. A májusi zivatarok eredményeképpen ezek a feltételek teljesültek. A szőlőperonoszpóra további gyors terjedéséhez a 20-25 °C és csapadékos idő a leginkább kedvező. A betegséggel szemben a szőlő virágzás és terméskötődés idején a legfogékonyabb. A szőlőperonoszpóra korai tünetei az alsóbb leveleken megjelenő sárgászöld „olajfolt” és a levél fonákán látható fehér gombafonalak tömege. A fürt fertőződése esetén a fürtkocsány és a fiatal bogyók sárgászöldre színeződnek és a felületükön megjelenik a gombafonalak alkotta fehér sporangiumtartó-gyep. Védekezés hiányában fürtpusztulás következhet be.

A szőlőlisztharmat első tünetei a fás részekhez legközelebb elhelyezkedő levelek fonáki részén az ország több részén már megjelentek. A jellegzetes fehér lisztes bevonat később a levelek színén, majd a bogyókon is megfigyelhető, a fertőzött fürt növekedése leáll, idővel elhal. A fertőzés kialakulásának és a kórokozó fejlődésének a páradús légkör és a szórt fény kedvez. A betegség fellépésére valamennyi borvidéken számítani lehet.
A feketerothadás tünetei – egyes helyeken tömegesen – jelentek meg a szőlőleveleken és levélnyeleken. A gomba a hajtást és a fürtöket is fertőzi. A 2010. évihez hasonló erős fertőzését megelőzendő ez ellen a kórokozó ellen is védekezni kell.
A szőlőperonoszpóra és a feketerothadás ellen ajánlott kombinált hatóanyagot tartalmazó gombaölő szerekkel védekezni, úgymint mefenoxam+mankoceb, benalaxil+rézoxiklorid, mankoceb+cimoxanil, dimetomorf+mankoceb.

A szőlőlisztharmat ellen a kén, boszkalid, penkonazol és propikonazol, difenokonazol+ciflufenamid hatóanyagú készítmények használhatók eredményesen.
A növényvédő szeres védekezések megfelelő hatékonyságához elengedhetelen az időben és szakszerűen végzett zöldmunka, hajtásválogatás, az átpermetezhető lombfal kialakítása.

Az alma egyik legjelentősebb betegsége a varasodás. Tünetei a levélen, a hajtáson és a gyümölcsön egyaránt jelentkeznek. A barnás-fekete gombafonalakkal borított folt a termésen később parásodik és berepedezik, a gyümölcs alakja torzul, minősége és íze leromlik. Az almafa varasodás elleni védekezésre alkalmasak a difenokonazol, rézoxiklorid valamint ciprodinil tartalmú gombaölő szerek.

A gyümölcsfákat (alma, körte, kajszi- és őszibarack, szilva stb.) a különböző molyfajok is károsíthatják, ellenük szintén indokolt lehet a növényvédő szeres kezelések elvégzése. Alkalmas hatóanyagok pl.: tiametoxam, cipermetrin, diflubenzuron, lambda-cihalotrin stb.
A sok csapadék a növények fejlődését is élénkíti, a gyümölcsfák intenzíven fejlődő hajtásokat növesztenek. Ezeken a friss hajtásokon viszont tömegesen jelenhetnek meg a levéltetvek. Az idei évben országszerte számottevő a levéltetvek kártétele. Amellett, hogy szívogatásuk következtében gyengül a hajtásnövekedés, deformálódnak a levelek és ragacsos mézharmattal szennyezik a gyümölcsöket, bizonyos fajok veszélyes vírusos betegségeket is terjesztenek a növények között. A gyümölcsfákon károsító levéltetvek ellen acetamiprid, lambda-cihalotrin és flonikamid hatóanyagú rovarölő szerekkel lehet védekezni.

A növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információk (pl.: pontos dózis, élelmezés-egészségügyi várakozási idő stb.) megtalálhatók a szer csomagolásán, címkéjén. Ezen előírások betartása minden növényvédő szert felhasználó számára kötelező!