Az Országgyűlés november 9-én 340 igen, 15 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a környezetvédelmi termékdíj módosítását, amely alapján 2010-től kizárólag a gyártókat terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, míg a kereskedők mentességet kapnak ez alól. A HuMuSZ szerint a jogszabály-változtatás sérti a közérdeket, nem segíti a hulladékgazdálkodási célok teljesítését és nem felel meg az uniós alapelveknek sem. A természetvédők közérdeket sértő rendelkezés, hogy az úgynevezett anyagában történő hasznosítás esetén is 100 százalékos termékdíj-visszatérítés érhető el, ami ellentmond az újrahasználatot ösztönző uniós prioritásoknak.

A módosítás ellen korábban számos gyártói, illetve civil szervezet felemelte a hangját, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a változtatások nem csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, illetve az újrahasznosítás mértékét sem növelik. Az 1995-ben elfogadott termékdíj törvény eredeti célja egy környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási díj beépítése volt a termékek árába, ami a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönözheti a fogyasztókat és gazdálkodókat. A parlament utoljára 2008 november elején módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, amire az Európai Bizottság észrevételei miatt volt szükség. Brüsszel korábban ugyanis azt kifogásolta, hogy a termékdíj törvény diszkriminálja a külföldi beszállítókat, továbbá a díj mértékét nem befolyásolja a palack tartalma. A tavalyi változtatást követően valamennyi beszállító azonos díjat fizethet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a törvény tavalyi módosításakor arra tett ígéretet, hogy egy munkabizottság – társadalmi, gazdasági, önkormányzati és állami szervezetek bevonásával – a változó viszonyokhoz rugalmasabban alkalmazkodó, újabb, hosszú távú termékdíj szabályozásra tesz javaslatot 2009. május 31-ig.

A jogszabály előző heti módosításával a törvényhozók célja a rendszer ellenőrizhetőbbé, központosítottabbá tétele volt. A termékdíj-fizetési kötelezettség hatálya alá bekerültek a bicikli és motorkerékpár abroncsok, megszűnt a rádiótelefonok akkumulátorai utáni kiemelt termékdíj, míg az újságok termékdíj mentessége továbbra is megmaradt. A törvény a jövő év első napjától kedvezményeket ad a mezőgazdasági termelőknek és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozóknak, előbbiek ugyanis termékdíj átalányt fizethetnek, míg utóbbiak hasznosítást koordináló szervezeteket vehetnek igénybe az adminisztrációs terhek csökkentésére. A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a HuMuSZ szerint a zöldtárca nem tett eleget a törvény átfogó változtatására tett vállalásának, valamint nem tartotta be egy hosszú távú koncepció megalkotására tett ígéretét sem.

A HuMuSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a módosítások nem adnak releváns megoldásokat az eddig feltárt problémákra. Úgy vélik, továbbra sem biztosított, hogy az állam valóban zöld megoldásokra fordítja a környezetvédelmi célokra beszedett díjat, emellett nem jött létre független szerv a hitelesített adatszolgáltatásra, és semmilyen támogatás nem született az újrahasznosítási rendszerek megsegítésére. A civilek szerint mindenekelőtt a megelőzésre és az újrahasznosításra kellene koncentrálni, lehetőleg egy teljesen új jogszabály létrehozásával, amelyben megtartanák a darab alapú termékdíj-fizetési rendszert, illetve eltörölnék a kereskedők mentességét. A Magyar Sörgyártók Szövetsége korábban úgy foglalt állást, hogy kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíj törvény hatálya alá. Sivó Imre, a szervezet elnöke szerint a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka a szuper- és hipermarketekben keletkezik, és ezek az üzletek teljesíteni tudnák a termékdíj fizetéssel járó adminisztrációs terheket. Hozzátette: a módosítással egy „anyagilag el nem viselhető mértékű” termékdíj hárul a gyártókra. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így hárommilliárd forintos befizetésre számítanak.