Az európai tojáságazat jövőjéről tartott EP-vita kapcsán mindketten hangsúlyozták, hogy a hagyományos ketrecek betiltása miatt az európai tojástermelők súlyos versenyhátrányba kerülnek majd az EU-n kívülről származó importtal szemben. A hagyományos ketreces tartásban az egy tyúkra jutó terület 550 négyzetcentiméter. Ezek azonban – még 1999-ben hozott döntés értelmében – 2012-től nem használhatók. Helyettük úgynevezett feljavított ketreceket kell alkalmazni, ahol az egy tyúkra eső terület legalább 750 négyzetcentiméter. Szükséges ezen kívül tojófészket, csipegető és kapirgáló részt, valamint ülő rudat biztosítani a madarak számára. Glattfelder kifejtette: az új tagállamokat – köztük Magyarországot – különösen hátrányosan érintené a szabályozás. A hazai termelőkre óriási terheket rakott a csatlakozás időszakában az akkor érvényes uniós állatjóléti, környezetvédelmi és egyéb követelményeknek való megfelelés. Az újabb beruházások költségeit sokan már képtelenek lennének kigazdálkodni. A termelői érdekszövetségek szerint a gazdák 25 százaléka nem fog tudni megfelelni az új szabályoknak. Ez azzal járhat, hogy Magyarországon naponta 1,7 millió tojást kell majd megsemmisíteni, mert a szabályoknak nem megfelelően termelt tojást nem lehet forgalomba hozni. Glattfelder szerint a változtatás környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan: a nagyobb ketrecek a fűtési és világítási igény miatt jelentősen növelnék a fajlagos energiafelhasználást, és ezzel többlet szén-dioxid-kibocsátást okoznának. Tabajdi sajnálatosnak nevezte, hogy, hogy az EU saját termelőit megfojtja az előírásokkal, a harmadik országokból érkező árukkal szemben viszont alacsonyabbak az elvárások, és azok betartását is alig ellenőrzik. „Megveregethetjük a saját vállunkat, hogy milyen jól élnek az európai tyúkok, miközben gazdaságok ezrei mennek majd tönkre, és munkahelyek szűnnek majd meg” – fogalmazott az EP-képviselő.