Ismertetése szerint a bormarketingre fordítható összeg forrása, a forgalomba hozatali járulék ez évben megszűnik, ez a termelőknek könnyebbséget jelent. A bormarketing-feladatok ellátása a továbbiakban „az általános adóbevételekből” megoldható lesz – vélekedett az igazgató. Simon Péter szólt arról is, hogy az agrármarketing a Magyar Turizmus Zrt.-hez kerül. Az integráció az év folyamán megtörténik. Ezzel kapcsolatban az a kormányzati cél, hogy a változás zökkenőmentes legyen, az ügyfelek, a pályázók és a fogyasztók észre se vegyék – jegyezte meg. Az idei pályázatokról elmondta: újdonság lesz, hogy külföldi bormarketing-tevékenységre is elkülönítenek támogatási forrást. Ami a külföldi kiállításokat illeti: ez évben ismét lesz magyar nemzeti stand a londoni szakkiállításon, és megjelennek a magyar borok a düsseldorfi szakkiállításon. Kunszeri Miklós, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal borászati főfelügyelője előadásában egyebek között arról szólt, hogy tavaly november végéig 2.428 bormintát ellenőriztek, s 58-nál állapították meg, hogy a termékleírásnak nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy mesterséges színezéket tartalmaz, vagy túljavított, esetenként répacukorral édesített, tehát nem az eredetvédelmi rendeletnek megfelelően készült. Megjegyezte, hogy nem az olcsó kategóriába sorolt borok problémásak e tekintetben, hanem a közép és a felső kategóriásak. A külföldi hordós boroknál íz-, illetve illathibák fordulnak elő, a palackos borok pedig egyre csökkenő mennyiségben érkeznek a magyar piacra az igények visszaesése miatt. A szakember elmondta: előfordul az is, hogy belföldi fiktív vevőnek értékesítik tovább a bort. Éppen múlt héten derült fény arra, hogy 1 millió liter bor nem érkezett meg arra a helyre, amit a dokumentumokban rögzítettek.