Az élelmiszerpazarlás globális probléma, Magyarországon is aggasztó az élelmiszerhulladék mértéke. A szelektív hulladékgyűjtés, azon belül a biohulladék külön gyűjtése azonban az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem egyik hatékony és kulcsfontosságú eleme.

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem kapcsán a hulladékcsökkentés kérdése, ezen belül egy éve az élelmiszerhulladék szelektív gyűjtése és hasznosítása került előtérbe. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok, azaz a biohulladékok külön gyűjtése ugyanis az európai uniós előírások alapján 2024-től kötelezően bevezetendő. Az élelmiszerpazarlás mérséklése pedig nemcsak a fenntarthatóság szempontjából lényeges, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.

A hazai hulladékgazdálkodási rendszerben jelentős strukturális és infrastrukturális változások mentek végbe az elmúlt években. Ez elősegítette, hogy a körforgásos gazdaság megvalósításának részeként egy éve a magyarországi háztartásokban, 14 város meghatározott részein is elindult az elkülönítve tárolt élelmiszer-hulladék házhoz menő gyűjtése. A rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik – mondja Agatics Roland, Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátora, a DTKH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A szakember emlékeztet arra, hogy a társaság körzetében Cegléd társasházi övezeteivel, valamint Kecskemét 900 társasházával és 25 ezer lakással indított és 2024 szeptemberétől kibővített szolgáltatású programban a biohulladék már a kecskeméti és ceglédi hulladékudvarokban is leadható. 2025 júniusától ráadásul elindul a tavaszi-nyári gyűjtési rendszer is, amelynek keretében a biohulladékot már heti két alkalommal gyűjtik be az eddigi egy helyett – egészen októberig. A gyűjtés azonban akkor sikeres, ha ezt is minél többen gyűjtik szelektíven. A lakosság számára a
gyűjtőedényeket a MOHU MOL Zrt. ingyenesen biztosítja, a hulladék begyűjtését pedig a DTKH a közszolgáltatás részeként végzi, tehát a lakosoknak külön semmit nem kell fizetni. A települési hulladék közel kétharmadát 2035-ig újra fel kell dolgozzuk, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2021-es számai szerint világszerte évente körülbelül 931 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami az összes termelt élelmiszer mintegy harmadát teszi ki. Az EU-ban az élelmiszerpazarlás évente körülbelül 88 millió tonna, ami a teljes hulladék mennyiség ötöde. A KSH 2022-es adata, hogy Magyarországon a háztartások által keletkezett hulladék 30-40 százaléka biológiai eredetű. Éves szinten becslések alapján mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba, egy átlagos magyar háztartás 68 kilogrammnyit dob ki a szemétbe.

Magyarországon is egyre inkább felismerik az élelmiszerhulladék és biohulladék szelektív gyűjtésének jelentőségét – teszi hozzá Agatics Roland. Hangsúlyozza azonban: a jövő érdekében fontos, hogy minden háztartás, közösség és település aktívan részt vegyen ebben a folyamatban, hiszen csak közösen érhetjük el a valódi változást. Ennek érdekében is indította el a DTKH Nonprofit Kft. idén a Mindent bele, szelektálj okosan! kampányt, amelynek keretében edukációs programokkal már a következő generációknak is igyekeznek megmutatni, miért fontos a hulladék tudatos szelektív gyűjtése. Ezt a tevékenységüket ingyenesen a nyári gyermektáboroknak is felajánlják.

A külön kukába sokféle szerves hulladék tehető. A biohulladékok, más néven organikus hulladékok körébe tartoznak a konyhai maradékok, például zöldség- és gyümölcsmaradványok, héjak, kávézacc, teafű, illetve a konyhai hulladékból keletkező egyéb szerves anyagok. Ezek külön gyűjtése és komposztálása lehetővé teszi, hogy a hulladék ne a lerakókba kerüljön, hanem hasznosuljon, például komposztként visszakerüljön a természetbe. Ezáltal nemcsak a hulladéklerakók terhelése csökken, hanem javul a talaj minősége is – hangsúlyozza Agatics Roland.