Évi hetvenmillió eurós kiesésre számíthat a magyar agrárium, ha betiltják a neonikotinoid csávázott vetőmagokat – áll a Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) tanulmányában.

A harmincnényezer hektáron folyó vetőmag-termesztés közel 700 millió euróval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez és szezonálisan akár hatvanezer főt foglalkoztat. A neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15%-kal csökkentené a vetőmag termelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben. A magyar vetőmag ágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében. Akár a felére is csökkenhet a termelés, ami Európában kukorica vatőmag hiányhoz vezethet, és az ágazat leépulését okozhatja.

A neonikotinoid vetőmagcsávázási technológia kiesése 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa – csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat, a csökkenő hozamot csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással  járna.

Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euró veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.

A jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: „Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy enélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének – egyes esetekben visszafordíthatatlan –  visszaesésével kell számolnunk.

A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia  1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit. Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szer hatóanyagokhoz kellene visszatérni”.