A GEAC döntését az év folyamán felállított szakértői bizottság jelentésére alapozta. A bizottság részletes jelentésében kifejtette, hogy a génmódosítás a környezetre biztonságosnak bizonyult. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cry1Ac gén hatékony védelmet nyújt a molyokkal szemben és a „magasabb gazdasági nyereség a nagyobb piacképes termelésnek és a kevesebb növényvédőszer használatnak köszönhető.

A génmódosítás okozta esetleges genetikai instabilitás miatti félelmet is eloszlatta a bizottság, mely kijelentette, hogy a rovar ellenálló tulajdonság stabilan beépült a padlizsán genomjába, a genetikai instabilitásra és annak valószínűségére nem találtak bizonyítékot. Megállapították azt is, hogy az úgynevezett EE-1 speciálisan a célorganizmusokra hat, nincs kártékony hatással más, nem cél organizmusokra, mint a hasznos organizmusok és a talaj mikroflórája. A Bt fehérjének pedig sem jelenlétét, sem felhalmozódását nem figyelték meg. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági elbírálás során arra a következtetésre jutottak, hogy a Bt fehérje nem mérgező és nem okoz allergiás reakciókat sem az emberi sem az állati szervezetben.  

A Bt padlizsán lehet az első génmódosított növény, melynek kereskedelmi termesztését engedélyezik Indiában. Érthetően középpontba került ez a kérdés és számos vita kíséri, a kormány pedig óvatos a végső lépések megtételében. Jairam Ramesh, környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy „óvatos és megfontolt döntést hoznak az állam és a nemzet érdekeinek” figyelembevételével. „Döntésre csak egy konzultációs folyamatot követően kerülhet sor, melybe minden érdekelt felet bevonnak és mindenki meggyőződhetett arról, hogy meghallgatták és elégedettek lesznek az eredménnyel.”