A csatlakozott pénzügyi intézmények közül 24 bank, szakosított pénzintézet, illetve fióktelep, 59 pénzügyi vállalkozás, 76 pedig takarékszövetkezet, illetve hitelszövetkezet, amelyek az elnök-vezérigazgató szerint együttesen lefedik a lakossági hitelpiac mintegy 70 százalékát. A csatlakozási díj 10 millió forint plusz áfa, ezt azonban elengedték azoknak, akik szeptember 30-ig aláírták a szerződést. A CR rendszer kizárólag a lakossági ügyfelek hitel- vagy hitel jellegű szerződéseit (folyószámlahitel, hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, autófinanszírozás, jelzáloghitel, értékpapír-kölcsönzés, befektetéssel kombinált hitelek stb.) és a kapcsolódó adatokat tartja nyilván. Kizárólag a pozitív hiteladatokat rögzíti, azaz mulasztásról vagy késedelmes fizetésről nem tartalmaz adatot. A rendszerbe kizárólag újonnan kötött vagy korábbi, de még élő hitelszerződés tölthető be. A hitelszerződések adatait a rendszer a lezárást követően 5 évig tárolja, ezt követően véglegesen törlik.

A CR az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásra épül. Az ügyfeleknek az egyes hitelszerződések kapcsán külön-külön hozzá kell járulniuk adataik regisztrálásához (akkor is, ha a különböző hiteleket ugyanazon pénzintézet nyújtja), ezzel egyidejűleg hozzájárulnak ahhoz is, hogy adataikat a CR-hez csatlakozott finanszírozók lekérdezhessék. Az ügyfelek ugyanakkor mind a szerződés fennállása, mind pedig a lezárást követő 5 éves periódus alatt bármikor indoklás nélkül kezdeményezhetik adataik törlését. A csatlakozóknak október 1-jétől számítva 180 napjuk van arra, hogy az adatok feltöltését megkezdjék, ez ugyanis sok szolgáltatónál informatikai fejlesztéseket igényel – mondta Nagy Róbert. Az új hiteleket folyamatosan viszik be a rendszerbe. Az „ősfeltöltés”, vagyis a korábbi hitelek bevitele azonban egy-másfél évet is igénybe vehet. A pénzügyi szolgáltatók ugyanis nem keresik meg kampányszerűen az ügyfeleket, hanem akkor kérik hozzájárulásukat, amikor egyéb ügylet (például lejáró bankkártya) miatt kapcsolatba kerülnek.

Az adatok lekérdezése akkor indulhat, amikor már érdemleges adatbázis jött létre, erre a legkorábban a jövő év első felében lehet számítani az elnök-vezérigazgató szerint. Nagy Róbert elmondta: a BISZ bejelentette a szolgáltatás elindítását az adatvédelmi biztos hivatalának, amit az tudomásul vett azzal, hogy a biztos fenntartásai továbbra is fennállnak. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR), amit ugyancsak a BISZ működtet, jelenleg csak „feketelistás” lakossági nyilvántartás van. A feketelistára azok kerülnek fel, akik legalább a minimálbér (jelenleg 71.500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével, több mint 90 napon át késlekednek. Az is felkerül a lakossági listára, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl, vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően még öt évig nyilvántartják.

A CR megteremtésével pozitív hiteladatok is rendelkezésre állnak majd, így pontosabban meg lehet határozni a hitelkérők visszafizetési képességét és fizetési készségét, megakadályozható a túladósodást, jobban be lehet mérni a kockázatokat, egyszerűbb és gyorsabb lehet a hitelbírálat, a jó adósok kockázati felára csökkenhet – sorolta az előnyöket Nagy Róbert. A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) létrehozását már évek óta szorgalmazzák a bankok, és számtalanszor hangsúlyozták a felügyeleti szervek is, hogy a pozitív adóslistára szükség van. A kormány tavaly októberben jóváhagyta ugyan azt a törvényjavaslatot, ami a tlh létrehozásáról rendelkezik, s a parlament elé is benyújtotta, ám azóta is ott nyugszik. A tlh a törvényjavaslat szerint hasonlóképpen működne, mint a CR, de a pénzintézeteknek kötelezően csatlakozniuk kellene, az ügyfelektől pedig hozzájárulást kellene szerezni adataik beviteléhez és lekérdezéséhez is. A kötelező csatlakozással az adatok ősfeltöltése gyorsabb lenne.

Hogy a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás bevezetése sürgető, alátámasztják a BISZ honlapján publikált adatok: a KHR feketelistáján szereplő lakossági hiteladósok száma tavaly október – a pénzügyi válság kitörése – óta több mint 135 ezerrel emelkedett, és idén szeptemberre megközelítette a 735 ezret. A KHR negatív listás lakossági rendszerében tárolt fennálló, valamint lezárt hitelmulasztások és bankkártya-visszaélések együttes száma tavaly október óta mintegy harmadával – közel 308 ezerrel – nőtt, szeptember végén már közel 1,265 millió mulasztást regisztráltak. Ezen belül a lezárt mulasztások száma szeptember végén mintegy 343 ezret tett ki, alig több mint 19 ezerrel nőtt tavaly október óta. A fennálló mulasztások száma ugyanakkor drasztikusan megugrott ebben az időszakban – több mint 288 ezerrel, 45,5 százalékkal -, s szeptember végén már közel 922 ezer élő mulasztást, illetve visszaélést tartottak nyilván a rendszerben.