Hozzátette: ehhez szükség van jól átgondolt tervezésre és kiszámítható gazdasági környezetre, amelyet a nemzeti vidékfejlesztési stratégia lesz hivatott biztosítani évekre, évtizedekre. Szavai szerint olyan jövőt kell építeni, amely biztosítja a magyar termékek nemzetközi versenyképességét. A négy esztendeje kitalált program szerint a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. nagyszentjánosi telepén három év alatt, 2,5 milliárd forintból – fele részben pályázati forrásból finanszírozva – megvalósított bővítés részeként két, egyenként 500 kilowattos biogáz-üzemet építettek, valamint kilenc istállót alakítottak át modern, pihenőbokszos, matracos rendszerűvé. Emellett öt új istállót építettek, ugyanennyit felújítottak, illetve modern trágyakezelő rendszert építettek ki és elkészült egy fejőház is. A társaság árbevételének hatvan százalékát a tejtermeléshez kapcsolódó bevételek alkotják, a megművelt, több mint háromezer hektáros terület kétharmadán pedig a szarvasmarháknak szánt takarmányt termelik. Szajkó Lóránt, a 160 embert foglalkoztató, két, két és fékmilliárdos árbevételű, naponta ötvenezer liter tejet előállító társaság vezérigazgatója elmondta: 2007-2015-ös stratégiájuk két fontos eleme volt a tejágazat versenyképességének növelése és trágyaalapú hő- és energiatermelés, ami az állattenyésztés jövedelmezőségének javítását szolgálja. Olyan gazdaságot építettünk, ahol semmi nem megy veszendőbe – mondta, megjegyezve: olyan időszakban kezdtek fejlesztésbe, amikor a mély válságot „alig bírta ki az ágazat”, de nem két-három évre, hanem évtizedekre előretekintve gondolkoztak.