A szőlőültetvény kivágásával keletkezett újratelepítési jog mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősül. Ezt felhasználhatja maga a kivágó, de el is adhatja, ha meghatározott ideig egyiket sem teszi meg, akkor állami jogtartalékba kerül, ami azt jelenti, hogy később az állam adhatja el az újratelepítési jogot. Az újratelepítési jog a kivágott területtel azonos nagyságú területre vonatkozik. A jogosult személy Magyarország területén belül a tulajdonában vagy használatában lévő – szőlő telepítésére alkalmas – területen felhasználhatja ezt a jogát, illetve el is adhatja azt. Aki viszont megveszi, az nem adhatja tovább az újratelepítési jogot. A rendelet meghatározza az újratelepítési jog felhasználásának az idejét. Aki 1996. május 1. és 2004. április 30. között vágta ki engedéllyel a szőlejét, az 2010. július 31-ig, aki 2004. május 1. és 2008. július 31. között vágta ki, az a következő nyolcadik év végéig, aki pedig a múlt év augusztus 1. után vágta ki a szőlőt, az 2015. utolsó napjáig  asználhatja fel az újratelepítési jogát. Aki sem újratelepítéssel, sem pedig eladással nem hasznosítja az előbbi határidőkig a jogát, annak az újratelepítési joga az államra száll, és ekkor az értékesítést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) végzi. Az eladási ár minimum 20 ezer, és maximum 150 ezer forint lehet hektáronként. A meghirdetett jogot az vásárolhatja meg, aki előbb jelentkezett rá.