A brüsszeli egyeztetések eredményeképp kialakult kompromisszum elemei közé tartozik, hogy a közvetlen támogatásokból a vidékfejlesztésre átcsoportosított összegek aránya az eredetileg tervezettnél kisebb lesz: az 5 ezer eurónál kisebb uniós finanszírozást élvező gazdaságok esetében a jelenleg már érvényes öt százalékhoz képest további öt százalék lesz. Szintén kevésbé sújtja az átcsoportosítás a nagygazdaságokat a politikai megállapodás szerint.
Az új EU-tagországok számára a miniszterek több kedvező módosításban állapodtak meg, egyebek között egy külön keret biztosításával. Ezzel annak a problémának kívánták elejét venni, hogy miközben ezek az országok csak négy év múlva kapnak ugyanolyan arányú támogatási keretet, mint a régebbiek, a társfinanszírozást kívánó átcsoportosítás érzékenyebben érinti őket. Magyarország számára is tízmillió eurós nagyságrendű pluszlehetőségről van szó.
Az átcsoportosítás célterületei közé tartozik a környezetvédelem és a Magyarországnak kiemelten fontos vízkezelés. Az egyéves tárgyalási folyamatot lezáró, 14 órás maratoni megbeszélés végére az Európai Bizottság eredeti terveihez képest magyar szempontból kedvezően változtak az intervencióval kapcsolatos intézkedések is, és megszületett a megállapodás a tejkvóták folyamatos emeléséről is. Utóbbi esetében a kvóták évi egy százalékkal emelkednek, majd – mint arról már korábban döntöttek – 2015-re megszűnnek. Sajtóértesülések szerint a megállapodás nem teljes egyhangúsággal született, volt delegáció, amely nem szavazott mellette.

Kapcsolódó hírek:
►„A magyar érdekekkel ellentétes az agrárreform” ►Az EP döntése jó Magyarországnak és az újaknak ►Agrárreform: több pénzt hagyna a termelőknél az EP  ►Kompromisszumot keresnek az uniós agrárminiszterek►Tabajdi: Meg kell szelídíteni az Európai Bizottságot! ►Agrárreformhét kezdődik az EU-ban ►Mariann kész kompromisszumra a magyarokkal ►Magyar kifogások az uniós agrárreform kapcsán ►Az állapotfelmérés tárgyalásai folytatódnak ►A KAP radikális reformja elkerülhetetlen