Jövőre 3,6 százalékkal 101 500 forintra nő a minimálbér és 3,5 százalékkal 118 000 forintra a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján.A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el. A minimálbér-emelés foglalkoztatási hatásáról az elemzők eltérően vélekedtek. Az idén még 98 ezer forint a minimálbér, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára a konzultációs fórumot követően kiemelte, hogy a megállapodás megszületése kellő konstruktivitást mutat a munkaadói és a munkavállalói oldal részéről egyaránt. Olyan kompromisszum született, amely a reálkeresetek növekedésével, a munkahelyek megőrzésével, illetve a foglalkoztatás bővülésével segíthet abban, hogy a magyar gazdaság jövőre is jó mutatókat produkálhasson – fogalmazott Czomba Sándor. Emlékeztetett: a megállapodásról várhatóan a következő kormányülések valamelyikén dönt majd a kabinet. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: a minimálbért keresők 3500, a bérminimumot keresők pedig 4000 forinttal kapnak többet január elsejétől. Bíznak abban, hogy az előre meghatározottnál ténylegesen magasabb lesz a bérnövekedés 2014 végéig, a helyi bértárgyalásokon ezt fogják szorgalmazni – tette hozzá. A megállapodást Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is jó kompromisszumnak nevezte. Ismertetése szerint a kötelező emelések több mint félmillió embert közvetlenül érintenek az üzleti szférában. Szavai szerint a munkaadókat a kötelező minimumokon túl nagyobb ütemű béremelésre bíztatják. A minimálbér-emelés foglalkoztatási hatásáról eltérően vélekedtek az elemzők. Balatoni András, az ING makroelemzője szerint a foglalkoztatási, és a vállalatok profitabilitása szempontjából egyaránt kedvező megállapodás született. Véleménye szerint javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre, mivel a várt 2 százalék körüli vagy valamivel a feletti gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést, ami az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében. A szakértő szerint nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője hangsúlyozta: a 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent. Úgy vélte, hogy az emelésnek a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz, kiesést nem okoz, nem vezet elbocsátásokhoz. Ugyanakkor kedvező, hogy az államkasszába több járulékbevétel folyhat be a megemelt minimálbér után.