Fentiek feltétele azonban Gráf József szerint, hogy az ágazat megfelelő módon finanszírozott legyen. Erre több terve is van a tárcának, de ezeket nem részletezte, mondván: kormánydöntés szükséges hozzá. Jelezte ugyanakkor, hogy a múlt évben január és november között a magyar agrárágazat kivitele 4,6 milliárd eurót tett ki. A behozatal 3,2 milliárd euróra rúgott. A pozitív szaldója így 1,6 milliárd euró.

Jobban drágult a hazai

Tájékoztatása szerint a magyar áruk árnövekedése lényegesen meghaladta az import áruk árnövekedési arányát. A magyar kivitelre szánt áruk ára tavaly átlagosan 24 százalékkal emelkedett, míg az import árukért csak 12 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A miniszter beszélt arról is, hogy a magyar áruk döntő hányada az Európai Unióba megy, ám a harmadik országok piacain is ígéretes a fejlődés. Példaként említette az orosz piacot, ahol az utóbbi években 20-30 százalékos növekedés volt egyik évről a másikra. Fontos piac lehet Gráf József szerint még Ukrajna és Japán, de sok magyar árut lehet elhelyezni Horvátországban, és egyre többet Romániában is.

Megállapodás az áruházláncokkal

Gráf József jelezte: az agrárgazdaság sikere enyhítheti ugyan az országot sújtó gazdasági válságot, de meg nem oldhatja, mivel az agrárium részesedése az ország GDP-jéből csupán 4,5 százalék körüli. Gráf József beszámolt arról, hogy akár már a jövő hét csütörtökén megállapodás jöhet létre arról, hogy a magyar élelmiszeráruház-láncokban a polcokra kerülő termékek legalább 80 százaléka magyar eredetű legyen. Az agrártárca vezetője szerint már csak egyetlen vitás pontban egyeztetnek a szakértők, a kereskedelmi visszatérítések kérdésében kell még több dolgot tisztázni, és akkor pont kerülhet a megállapodásra.