A Vas megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai szerint az elmúlt két évtizedben 27 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága; a szántó 13 ezer, a gyep 5 ezer, a kert 8 ezer, a gyümölcsös pedig ezer hektárral lett kisebb. A 90-es évek elején a 160 ezer hektáros szántóterület 63 százalékán gabonafélékét, 16 százalékán takarmánynövényeket, 14 százalékán pedig ipari növényeket – főleg olajnövényt – termeltek. 2011-re a gabonafélék területi részaránya 59 százalékra, a takarmánynövények területe pedig a felére csökkent. Az állattenyésztés háttérbe szorulása miatt a szálas takarmánynövények – lucerna, vöröshere – termőterülete is harmadára zsugorodott. A feldolgozóüzemek zömének megszűnése után egyre kisebb területen termeltek cukorrépát, az idén alig néhány száz hektáron foglalkoznak cukorrépával, pedig a kilencvenes években nagysága megközelítette a 6.700 hektárt – ismertette Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadó. Márkus Antal szerint a gazdák az olajnövényekben megtalálták azt az árunövényt, amelyek termesztésére Vas megye klimatikus és talajtani adottságai kiválóan megfelelnek, és rentábilisan termeszthetők. Ennek megfelelően a repce vetésterülete húsz év alatt megtízszereződött, a napraforgó vetésterülete közel két évtizede 7 és 9 ezer hektár között ingadozik, és jelentősen nem is növelhető.  Több termelő átállt a repce-búza-repce vetésváltásra. Az idén a repce vetésterülete már megközelíti a 20 ezer hektárt. A gépi kapacitás zöme ugyan a gabonatermesztést szolgálja, de kiválóan alkalmas a repce és a napraforgó művelésére is. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának adatai szerint az elmúlt években az olajos növények hozama folyamatosan nőtt Vas megyében. A kilencvenes években repcéből átlagosan 1,317 tonna termést takarítottak be hektáronként, tavaly pedig termésátlaga elérte a 2,347 tonnát hektáronként. A napraforgó tavalyi átlaghozama több mint 1 tonnával haladta meg a húsz évvel ezelőtti, 1,7 tonna termésátlagot.