Hozzátette: ha nincs kiszámítható környezet és hiteles, stabil támogatási politika, akkor az új megújuló energia támogató rendszer (METÁR) sem hoz fellendülést. A tájékoztatón bemutattak egy, a tervezett METÁR-hoz készített, nemzetközi tapasztalatokon alapuló számítást, amely szerint a kisebb és ennél fogva kevésbé költséghatékony erőműegységek biztonságos működéséhez magasabb átvételi árak szükségeltetnek, mint a méretüknél fogva hatékonyabb működésre képes nagyobb egységek esetében. Jelenleg az erőműveknek kilowatt óránként egységesen 29,6 forintot fizetnek a biomasszából előállított áramért, amit az egyesülés szerint az erőművek nagyságától, illetve az eltüzelt anyagtól függően 37,43-45,05 forintra kellene emelni ahhoz, hogy új beruházásokat valósítsanak meg a megújuló energia területen. Napjainkban gyakorlatilag csak átalakított, barnamezős beruházások révén létrejött bioerőművek működnek a magyar piacon azért, mert az átvételi ár túl alacsony ahhoz, hogy zöldmezős beruházások valósuljanak meg. Létezik ugyan egy zöldmezős beruházással felépített bioerőmű az országban, ám a kelet-magyarországi szakolyi erőmű áll, mert jelenleg nem éri meg üzemeltetni. Rudolf Péter elmondta: céljuk az, hogy olyan árak kerüljenek a METÁR-ba, amelyek kifizetődővé teszik a megújuló energiatermelésbe való befektetést. Hozzátette: csak így érhető el, hogy 2020-ra az energiafelhasználás 14,65 százaléka megújuló forrásból származzon. Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója a cég pécsi erőművének biomassza alapú beruházási tapasztalatairól elmondta: 2012-re befejeződik egy 35 megawattos megújuló blokk létrehozása, ám a jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben és meglehetősen alacsony átvételi árak mellett kérdéses, hogy hasonló paraméterekkel belevágnának-e most egy ilyen a zöldmezős fejlesztésbe. A blokk 24 milliárd forintba kerül és tíz év fölötti a megtérülési ideje a régi, a kötelező átvételi támogatási (KÁT) rendszer alapján. Az igazgató hozzátette, nemcsak magasabb árak kellenek, hanem hiteles, hosszú távon kiszámítható szabályozás is. Fernezelyi Ferenc szerint rossz a hatása annak, ha a rendszerek és támogatási konstrukciók menet közben megváltoznak. Aláhúzta, hogy nagyon erős a verseny a régióban, még egy olyan energetikai vállalatcsoporton belül is, ahol jó a híre a magyar piacnak, és amely már több tízmilliárd forintot ruházott be az évek folyamán Magyarországon. Nemcsak az országok és a vállalatok, hanem egy cégen belül a projektek is versenyeznek. Alátámasztotta ezt Gulyás Olivér, az MKB Bank energetikai projektfinanszírozási osztályának vezetője, aki elmondta, hogy mivel a METÁR tervezete egyelőre nem tartalmaz árakat, a bank nem is tud dönteni egy jövőbeni fejlesztés finanszírozásáról. Hozzátette: egy bank csak azért nem fog és nem tud finanszírozni egy beruházást, mert megújuló energiatermelésről van szó, csak akkor, ha megtérül, azaz ha lesz piaca a megtermelt áramnak. Ha pedig egy beruházás nem kiszámítható, vagy nem térül meg itt, a vállalat és a bank is elmegy egy másik országba megvalósítani.