„Üdvözlöm az agrárminiszterek luxembourgi tanácsülésén született elvi megállapodást a tejágazatnak juttatandó 280 millió eurós különtámogatásról” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági bizottságának főtagja. Azzal együtt, hogy uniós szinten ez egy liter tejre egy eurócent pótlólagos támogatás jut, ami rendkívül csekély.  Tabajdi az Európai Parlament plenáris ülésén a tejágazat megsegítésére szolgáló sürgősségi intézkedésekről tartandó vitához nyújtott be írásbeli hozzászólást.

Tabajdi Csaba kiemelte, a késlekedő uniós intézkedések ellenére a magyar kormány gyorsan lépett a tejesgazdák érdekében, és a költségvetési lehetőségekre figyelemmel mindent megtett megsegítésükre. Európai bizottsági számítások szerint Magyarország a vidékfejlesztési források és az Európai Gazdaságfejlesztési Program keretében átcsoportosítható összegeket 100%-ban felhasználta a tejágazat megsegítésére. Ilyen kiváló mutatókkal rajtunk kívül csak Lettország és Málta rendelkezik. Szakértői számítások szerint a 280 millió eurós keretösszegből nagyjából 3,3 millió euró, azaz körülbelül 890 millió forint jut közvetlenül a magyar tejesgazdáknak. Az összeg felhasználásáról a magyar kormány szabadon dönthet, a Bizottság mindössze arra tett javaslatot, hogy a rendkívüli támogatásból a leginkább rászoruló termelők kapjanak, amely egybeesik a magyar célkitűzésekkel. Az összeg kifizetésére a 2010-es költségvetés jóváhagyását követően, jövő év elején kerülhet sor. Az addig hátralévő időszakban a gazdák nehézségeit enyhíti, hogy a magyar kormány döntése értelmében október 16-tól igénybe vehetőek a következő évi közvetlen mezőgazdasági kifizetések.

„A 280 millió eurós összeg a válság mélységéhez viszonyítva kevés, ugyanakkor Mariann Fischer Boel agrárbiztos kifejtette, hogy nincs több pótlólagos forrás az unió agrárköltségvetésében. Az Európai Bizottság elsődleges feladata most, hogy hatékony piaci intézkedésekkel rövid távon stabilizálja a tejpiacot, középtávon pedig megteremtse a kínálat és a kereslet egyensúlyát. Mindez azonban nem történhet a kistermelők rovására, a tejpiaci szabályozás ugyanis nem csak gazdasági, hanem egyben szociális és foglalkoztatási kérdés is. A tejszektorral szinte az élelmiszertermelés minden más ágazata kapcsolatban áll, ráadásul a tejtermelés 60%-a hátrányos helyzetű térségekben zajlik. A tejüzemek sokszor az elmaradott térségek legnagyobb foglalkoztatói, az ágazat válsága súlyos gazdasági és szociális következményekkel jár” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

A további döntéseket értékelve Tabajdi Csaba elmondta, a „de minimis” támogatási lehetőséggel a magyar kormány lehetőségeihez képest élni fog, de a keretösszeg megemelése nehéz helyzetbe hozza a gyengébb költségvetési lehetőségekkel bíró új tagállamokat. „A 280 milliós tejalap, összhangban más intézkedésekkel, így az iskolatej program kerettámogatásának megemelésével, a magántárolási támogatás kiterjesztésével, és az export-visszatérítések megemelésével elegendő lehet a rövidtávú válságkezelésre, de az ágazat stabilizációjához további intézkedéseket kell tenni európai és tagállami szinten egyaránt” – hangsúlyozta a szocialista delegáció vezetője. Tabajdi kiemelte, hogy „az Európai Unió intézményeinek felül kell vizsgálniuk az uniós tejkvóták folyamatos emeléséről, illetve 2015-ös megszüntetéséről hozott döntésüket, amely olyan időszakban járult hozzá a kínálat emelkedéséhez, amikor a 2008-as gazdasági világválság hatására a kereslet jelentősen csökkent. Az Európai Bizottságnak végre el kell készítenie jelentését a kereskedelmi láncok által követett, számos alkalommal tisztességtelen piaci magatartás hatásairól is. Ennek kapcsán beszédes adat, hogy miközben 2007 novembere óta a kiskereskedelmi tejárak 14%-al emelkedtek, addig a felvásárlási árak a termelési árszint alá csökkentek. A haszon tehát nem a gazdáknál realizálódik, hanem elfolyik a kereskedelmi láncban.”