A határon átnyúló magyar-szlovák projekt 121 ezer eurós költségét az Európai Unió 82.306 euróval támogatta. Pál János elmondta, hogy a 2011. január 1-jén kezdődött projekt keretében vizsgálták a vizek növényvédő szennyezettségét, gazdafórumokat, szakmai konferenciát szerveztek, és tájékoztató kiadványt jelentettek meg gazdálkodók és döntéshozók részére. A Levegő Munkacsoport és a szlovák Fenntartható Alternatívák Központ (CEPTA) közreműködésében megvalósított „Ne szennyezze a  mezőgazdaság a vizeinket!” című határon átnyúló program aktualitását adja, hogy az Európai Unió tagállamainak jövő év december végéig kell elkészíteniük a növényvédelmi nemzeti cselekvési tervet. A Levegő Munkacsoport tájékoztatása szerint az ipari szennyvíz-kibocsátások mérséklődésével és a csatornázás kiterjesztésével a mezőgazdaság lett az élővizek talán legnagyobb szennyezője. Európa négy folyójának, köztük a Dunának a szennyezettségét vizsgáló nemzetközi felmérés szerint a növényvédő szerek használata nagyobb problémával jár, mint az korábban feltételezték. A program részeként megjelentetett „Permezett világ – gondok és lehetőség a növényvédelemben” című kiadványban szerepel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt tíz évben végzett felmérései szerint a hazai felszíni vizekből vett minták 59 százaléka tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradványokat. A magyar-szlovák projekt részeként a Levegő Munkacsoport 2011 februárjában a Duna különböző szakaszain vett vízmintákon szermaradék méréseket végeztetett, amelynek során kimutatták, hogy minden minta tartalmazott határérték alatti vegyszermaradványt. Horváth Zsolt, a Levegő Munkacsoport igazgatója szerint a gazdákat képezni kell a növényvédő szerek megfelelő használatára, illetve változtatni kell az eddigi szemléleten, és oda kell figyelni, arra, hogy engedélyezett, környezetkímélő növényvédőszerek jussanak a földbe.