A múlt év optimizmusa után drasztikusan, 18 ponttal esett vissza a K&H kkv agrár bizalmi index. Bár ez az érték az elmúlt évekhez viszonyítva nem számít kirívóan alacsonynak, a korábbi bizakodást egyértelműen felváltotta a bizonytalanság a magyar agrárvilágban. Mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban lelassultak a beruházások: a szektor szereplői kivárnak – derült ki a K&B Bank szakmai sajtóbeszélgetésén, ahol a hazai agráriumot jelenleg meghatározó fő trendekről és azok várható hatásairól volt szó.

A leginkább nagy, illetve közepes, stabil és a banki hitellel jól gazdálkodó agrárpiaci szereplőket hitelező K&H Bank sajtóbeszélgetésén ismertették, hogy az elmúlt években hullámzó volt az agrárium hangulata a K&H kkv agrárgazdasági bizalmi index felmérése szerint. Ez az év 18 pontos visszaesést hozott, így a mutató jelenleg 0 ponton áll. A korábbi éveket nézve ez az eredmény nem kirívó: az érték az elmúlt 10 évben -52 és +42 pont között ingadozott. Az index a közelmúltban jellemzően a -10 és +18 pontos tartományban volt. A legfőbb bizonytalansági tényezőt a szűkülő likviditás, a támogatói okiratok sorsa, valamint a támogatott hitelek jövője jelenti. A tej- és a sertésárak tekintetében pedig a kulcskérdés az, hogy az árak növekedése megérkezik-e már 2027 első vagy második negyedévében.

„A növénytermesztésben megfigyelhető folyamatok jól mutatják az agrárpiac sérülékenységét. A hazai kukoricahozamok csaknem 50 százalékos elmaradása az átlagtól, valamint az EU-s szintű 20 százalékos terméskiesés nemcsak statisztikai adat, hanem komoly gazdasági nyomás is a szektor szereplői számára” – mondta az eseményen Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. Különösen szembetűnő – hangsúlyozta – a globális és az uniós trendek távolodása. Miközben az Egyesült Államok jó teljesítménye miatt a világ záró kukoricakészletei 8,3 millió tonnával bővültek, Európa komoly kínálati hiánnyal és ebből fakadó importkényszerrel szembesül a kukoricapiacon. Ezt a feszültséget fokozza a szállítási költségek emelkedése, ami a kisebb volumennel párosítva kifejezetten rossz hatással van a hatékonyságra.

Az Agribusiness.hu kérdésére, miszerint szükség lehet-e arra az ukrán gabonára, amelyről már eldőlt, hogy leplombált vagonokban átvonatoztathatják Magyarországon távolabbi exportpiacokra, a banki szakember óvatosan fogalmazott. Rámutatott például arra, hogy egyelőre azt sem tudni, milyen mértékben lehet szennyezett az ukrán áru. Importra ugyanakkor szükség van. Más kérdés, hogy a takarmányos cégek már évekkel ezelőtt igyekeznek helyettesíteni a kukoricát a takarmányokban és ennek kapcsán sikerült is elérni eredményeket.

Demeter Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kockázati tényezők jelenleg a logisztikai nehézségek és a szélsőséges időjárás, az utóbbi ráadásul már az őszi vetések alakulását is befolyásolja. „A feladat tehát nem csupán a jelenlegi hiány kezelése, hanem a következő év megalapozása is, amire a nehézségek közepette is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szektor szereplőinek” – tette hozzá a K&H agrárüzetágának vezetője.

Kitért arra is, hogy az Európai Unióban, főként a spanyol és német termelésbővülés miatt kínálati nyomás alakult ki, ami alacsonyan tartja a felvásárlási árakat. A magas termelési költségekkel együtt ez tovább nehezíti a gazdálkodók jövedelmezőségét. A szakember kiemelte: a hazai agrárium szereplői számára az idei év hátralévő része, illetve a jövő év első fele a hatékonyságról, a kockázatról, és a likviditáskezelésről fog továbbra is szólni. A szektor növekedése és fejlődése pedig az árak emelkedésétől és a KAP II.-es pályázatok minél nagyobb mértékű megvalósulásától függ.

Az Agribusiness.hu agrárgazdálkodók koncentrációjával kapcsolatos kérdésére, amely arra vonatkozogtt, hogy vajon mennyire sikerült megerősödniük az életképesebb vállalkozásoknak, Demeter Zoltán elmondta még, hogy ez a folyamat az elmúlt években is zajlott és 2027-ben, valamint 2028-ban további növekedésük, bővülésük várható. Mint fogalmazott, ezeknek a piaci szereplőknek a számára a nehéz évek ellenére nem kérdés, hogy az ehhez szükséges forrásokat „bele fogják tenni” az ehhez szükséges fejlesztésekbe, és a bank is nyilvánvalóan meg fogja ítélni számukra az adott esetben szükséges baruházási hiteleket, mert ők valóban a nyertesek közé tartoznak. Ennek kapcsán ugyanakkor nagyon fontos kritérium lesz az, hogy az említett beruházások valóban növeljék a hatékonyságot és a piacképességet. Vagyis ne olyanok legyenek, amelyek látványosak ugyan, de nem növelik a hatékonyságot vagy nem piacképes terméket állítanak elő. A hatékonyságnövelés az élelmiszeripar további kihívása is – tette hozzá.