Illés Zoltán hozzátette: ahhoz, hogy ez a szervezet hatékonyan működhessen, mandátumra, megfelelő eszközökre és pénzügyi keretre is szükség van. A „RIO+20” csúcstalálkozóra készülés jegyében a Vidékfejlesztési Minisztérium civil fórumot rendezett, amelyre 200 szervezet kapott meghívást. Az eseményen a globális környezetvédelmi kormányzás kérdéséről, a zöld gazdaságról, illetve az éghajlatváltozás vízgazdálkodásra gyakorolt hatásairól egyeztettek a szereplők. A környezetügyért felelős államtitkár a fórumon emlékeztetett arra, hogy hosszú előkészítő folyamat előzi meg a „RIO+20” nemzetközi csúcstalálkozót. Magyarország csatlakozott az ENSZ keretében működő „Víz barátai csoporthoz”, emellett számos fórumot, konferenciát is rendez a tárca a felkészülés jegyében. Az előkészítő fórumon a civil szervezetek képviselői is elmondták véleményüket a RIO+20-ról. A Greenpeace azonnali válaszokat sürget a környezetvédelmet érintő égető problémákra, így a globális felmelegedés és a fenntartható fejlődés kihívásaira. A WWF képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a világ országai nem találnak gyors és megnyugtató megoldást, akkor a víz, az élelmiszer és az energiakészletek kimerülésével az emberek és a bolygó biztonsága forog kockán. Az Alapjogi Biztos jövő nemzedékekért felelős helyettese a fórumon arról beszélt, hogy visszafordíthatatlan folyamat indult el a klímában, a föld termőképességében és a biológiai sokszínűségben. Fülöp Sándor hozzátette: az első riói konferencia óta eltelt 20 évben katasztrofálisan romlott a Föld állapota. Az ENSZ Közgyűlés 2009 decemberében döntött arról, hogy 2012-ben magas szintű világcsúcsot szervez ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia címmel. A konferenciát Brazília kezdeményezte az 1992-es riói ENSZ Környezet és Fejlődés világtalálkozó 20. évfordulójára, ezért nevezik „Rio+20” konferenciának is.