A bizottság javasolta, hogy a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényben szereplő Hungarikum Bizottság tagjai közé bekerüljön a Hungarikum Szövetség. A bizottság nem vette tárgysorozatba több szocialista képviselő határozati javaslatát, amely a vidéki gazdasági és társadalmi folyamatok fenntartható javítását célozta, mert a kormánypárti többség szerint a vidékfejlesztési stratégia szélesebb kört ölel fel a javaslatnál. Harangozó Gábor, a szocialista javaslat egyik előterjesztője elmondta, hogy céljuk a szociális alapú munkahelyteremtés, amely összecseng a szociális szövetkezetek létrehozásával. A javaslatok között szerepel a megújuló energiák helyi felhasználása, ami segítheti a jövedelmek helyben tartását. A kormánypárti képviselők politikai terméknek minősítették a határozati javaslatot, mivel a nemzeti vidék stratégia mindazt tartalmazza, amit az MSZP-s képviselők előterjesztettek. A szövetkezeti törvénybe bekerülő foglalkoztatási szövetkezeteket április 1-től lehetne alapítani, illetékmentesen. Az ilyen szövetkezet munkaerő kölcsönzéssel és -közvetítéssel is foglalkozhatna. A fogyatékossága az, hogy 500 fő alapíthatja, egy országos nemzetiségi önkormányzattal közösen. A bizottság tagjai – pártállástól függetlenül – soknak tartották az 500 alapítót. Az ellenzék részéről elhangzott, hogy ez a szövetkezeti forma célzatos: állami támogatással juthatnának egyes cégek olcsó munkaerőhöz. Idén 3 milliárd, jövőre 4 milliárd forint állami forrás juttatható az új típusú szövetkezeteknek, de később megnyílnak az uniós támogatások is.