Kiss Róbert tájékoztatása szerint az Alföldnek ezen a részén 2011-ben a lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. Emiatt az elmúlt év végén átlagosan mintegy 120 milliméternyi csapadék hiányzott a talajból. Ezen az állapoton némileg enyhített ugyan a februárban érkezett 20-40 centiméter hó, ám az őszi vetésű állományok további fejlődéséhez, valamint a tavaszi kultúrák vetéséhez, keléséhez elengedhetetlenül szükség lenne mielőbb kiadós csapadékra.  A gazdálkodók jelenleg különböző agrotechnikai módszerekkel – elsősorban simítózással és hengerezéssel – próbálják megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Emellett az ilyenkor szokásos ütemben haladnak a talajelőkészítési munkákkal és az őszi vetésű növények fejtrágyázásával is. A tavaszi árpa, magborsó és zab vetése folyamatos, a legfrissebb adatok alapján mintegy 50-70 százalékos készültségi fokot mutat. Jelezte: az ősszel elvetett szántóföldi növények fejlettsége eltérő, többnyire elmarad az ez idő tájt elvárható mértéktől. Az árpa és a kenyérgabona csak február végén, illetve március elején kezdett sorolni. A megszűnő éjszakai fagyok, illetve az erősödő nappali felmelegedés hatására a vegetáció beindult, az állományok azonban a csapadékhiány következtében vontatottan fejlődnek. A káposztarepce 75-80 százaléka tavaly ősszel egyáltalán nem, vagy csak gyengén, hiányosan sarjadt. A kikelt vetések fejlettsége is jórészt visszamaradott volt. Az érintett területek egy részét őszi búzával már korábban újravetették, másik részében tavaszi növényeket termelnek majd a gazdálkodók – fogalmazott az igazgató aláhúzva, hogy az elmúlt években megszokott 150.000 hektáros tavaszi vetésterülettel szemben 2012-ben a gazdálkodók szándéka szerint mintegy 170.000 hektáron kerül vetőmag a talajba. Kiss Róbert szerint ez a növekedés jórészt ugyancsak a tavaly ősszel rosszul kelt, vagy a tél folyamán kipusztult őszi vetések – zömében repce – elsősorban tavaszi kultúrákkal történő pótlásának köszönhető. Utóbbi kategóriába sorolható növények közül napraforgóból mintegy 81.000, szemes kukoricából közel 53.000, árpából 7.123, zabból 3.891, cukorrépából 1.054, míg burgonyából 121 hektár a tervezett vetésterület Jász-Nagykun-Szolnok megyében.