A magyar nemzeti szabályozás túllép az adócsalás megelőzéséhez szükséges mértéken, amikor megfosztja az adóalanyt az adómentességtől, ha az unión kívüli exportra szánt termék az értékesítés időpontját követő 90 napon belül nem hagyja el az unió területét – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság.Az ítélet az – egyébként végelszámolás alatt álló – BDV Hungary Trading Kft. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogvitájában született. A konzerv-nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozás az EU-n kívülre is szállított termékeket, és ezeket az ügyleteket az áfa-bevallásaiban akkor is adómentes exportértékesítésnek tekintette, ha az unió területéről való kiléptetésre a magyar áfatörvényben előírt 90 napos határidő leteltével került sor. (Az adómentes exportértékesítés esetén az adót a termék célállomás-országában fizetik meg.) A 90 napos határidő túllépése miatt a magyar adóhatóság adóhiányt állapított meg a vállalkozásnál, és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki rá. A cég azonban vitatta az adóhatóság határozatát, és azt állította, hogy mivel a kérdéses termékek később ténylegesen elhagyták az unió területét, a vele szemben alkalmazott szankciók túlzottan aránytalanok, és ellentétesek a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós szabályokkal. A luxembourgi székhelyű uniós igazságszolgáltatási fórum – a cégnek adva igazat az adóhatóság érveivel szemben – megállapította: a magyar nemzeti szabályozás túllép az adókikerülés és az adócsalás megelőzésére irányuló cél eléréséhez szükséges mértéken. Az ítélet szerint az erre vonatkozó uniós irányelvet úgy kell értelmezni, hogy „azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint az exportértékesítés keretében az unión kívülre történő exportra szánt termékeknek az értékesítés időpontját követő három hónapos vagy 90 napos meghatározott időtartamon belül el kell hagyniuk az unió területét, amennyiben pusztán e határidő túllépése azzal a következménnyel jár, hogy véglegesen megfosztja az adóalanyt ezen értékesítés adómentességétől”.