A néppárti politikus által benyújtott legfontosabb módosító javaslatok a méz, illetve a mézzel készült termékek címkézésére vonatkoznak. Gyakori, hogy a mézfeldolgozók az európai mézhez olcsóbb, ám gyengébb minőségű EU-n kívülről származó mézet kevernek. A jelenlegi szabályok szerint ebben az esetben a címkén csupán annyit kell feltüntetni, hogy a méz az EU-ból és EU-n kívüli országokból származó méz keveréke. Ez könnyen félrevezetheti a fogyasztót, hiszen a gyártók – költségkímélés miatt – túlnyomó részben Kínából származó mézet használnak fel, amihez elenyésző mennyiségű európai mézet kevernek. A képviselő módosító indítványa arra irányul, hogy a címkén kötelezően meg kelljen adni az európai és Európán kívülről származó méz arányát is, méghozzá abban a sorrendben, ahogy azokat a termék tartalmazza. Amennyiben az EU-n kívüli méz aránya meghaladja az EU-n belülit, akkor a címkén az „EU-n kívüli” kifejezésnek kell tehát előre kerülnie, nem pedig fordítva, ahogy azt a gyártók ma teszik. A másik módosító javaslat célja, hogy egy termékre csak akkor lehessen ráírni, hogy „mézzel készült”, ill. bármilyen képi ábrázolással utalni arra, hogy a termék mézet tartalmaz, ha a termék cukortartalma többségében mézből származik. Ma még elképzelhető, hogy a gyártók olyan termékre is rátesznek nagyméretű, mézre utaló képeket (pl. méhek, kaptár stb.), amelyben valójában alig pár csepp méz van. Magyarország számára az elfogadott módosító javaslatok azért különösen jelentősek, mert az EU-n belül hazánk mézexportja a legnagyobb. A Glattfelder-javaslatok a magyar méhészek régi követeléseit fogalmazzák meg. A Mezőgazdasági Bizottság elfogadta a képviselő azon javaslatát is, amely szerint a címkézés során előnyben kell részesíteni a környezetbarát, újrafelhasználható csomagolás esetén pedig a címkének könnyen eltávolíthatónak kell lennie.