Az 1996-ban hozott vadászati törvényhez 2004-ben adott ki végrehajtási rendeletet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Ebben szerepelt az, hogy a földtörvény megszületése előtt zártkertként nyilvántartott külterületi ingatlanok nem tartozhatnak vadászterületbe. Egy kivételt azonban engedett a rendelet: a földtulajdonos és a vadászatra jogosult együtt kérhette a vadászterülethez csatolást a vadászati hatóságtól, de csak akkor, ha a zártkert vadgazdálkodásra alkalmas, és a zártkertben biztonságos a vadászat. A mostani módosítás egyedül a tulajdonos jogává teszi a vadászterületté nyilvánítási kérelem beadását. A módosítás definiálja a vaddisznó súly szerinti megnevezését. Így vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának számít az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó. Szintén új szabály írja elő a vetési lúd és a nagylilik vadászati idényét Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén. Az idény itt december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el. Területi megkötés nélkül természetes tőkés-, csörgő-, és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. A rendelet módosítja a hivatásos vadász lődíját is. A lődíj akkor jár, ha az illető szolgálati feladata teljesítése közben ejt el, illetve fog el vadat. Eddig a borzért és a nyestért 10 lőszer járt a hivatásos vadásznak. A módosítással az előbbiek mellett az aranysakálért, a nyestkutyáért és a mosómedvéért is jár lődíj, de nem 10, hanem 15 darab sörétes lőszer.