Takács András, a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője arról tájékoztatott: a történelmi borvidék több szőlészeti, borászati egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a világörökségi értéket és címet most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárult a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű megépítéséhez az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. pénzügyi támogatásával. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntése nyomán az MFB egy olyan magánberuházás közpénzeken történő finanszírozására készül, amibe eddig piaci alapon nem tudtak befektetőt találni, és amely megépülése esetén Tokaj-Hegyalja elveszítheti a világörökségi címet – mutatott rá az ügyvivő. Elmondta: közjogi méltóságoknál tiltakoznak az erőmű megépítése ellen, és nyílt levelet intéztek Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez is. A szaktárca vezetőjétől – aki a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága vezetője, a világörökségi ügyek kormányzati felelőse is – egyebek mellett azt kérik, hogy „intézkedjen Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felé, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a beruházóval kötött szerződést azonnali hatállyal bontsa fel és annak tartalmát hozzák nyilvánosságra”. A szövetség 12 pontban foglalta össze kérelmét, ebből egyértelmű az álláspontjuk: az erőműnek nincs helye a történelmi borvidéken, a Világörökség egyik helyszínén. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság egyébként januárban jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a szerencsi szalmatüzelésű erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait. A verdikt szerint jogszerűen adta ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű hőerőmű építéséhez szükséges engedélyt. A beruházó BHD Hőerőmű Zrt. a hegyaljai város határában korábban egy 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű hőerőmű építését tervezte, a jelenlegi elképzelés szerint azonban már csak egy 25 megawatt teljesítményű létesítményt építene, mintegy 20 milliárd forintból. A projekt megvalósítása ellen környezetvédők, borászok és civil szervezetek mindvégig tiltakoztak, a szerencsi önkormányzat ugyanakkor nem látja akadályát az erőműnek, amelynek felépítése és működtetése több tucat új munkahelyet teremtene a városban, a térségben.